Az igazi Bornemissza Gergely – az Egri csillagok hőse török fogságban halt meg

Bornemissza Gergely Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye révén a magyar történelem egyik legismertebb alakjává vált. Bornemissza Gergely romantikus hős alakja azonban csak részben tükrözi a történelmi valóságot.

Bornemissza Gergely harc közben

Bornemissza származása és fiatalkora máig sem teljesen tisztázott. A források szerint pécsi illetőségű lehetett és egy kovács fia volt, ugyanakkor feltehetően nemesi vagy félnemesi (pré­diális) háttérrel rendelkezett. 

Bornemissza Gergely harc közben

Bornemissza Gergely fiatalkora

Bornemissza Gergely születésének idejét sem ismerjük pontosan, de valószínű, hogy az 1500 körüli években jött világra, tehát idősebb volt annál, mint ahogyan Gárdonyi híres regénye ábrázolja. Tanulmányaira utal a „deák” megnevezés, amely írástudó, művelt embert jelentett, sőt arra is utalhat, hogy magasabb iskolai képzésben részesült.

Pályafutása a királyi udvar szolgálatában indult. A források 1546 körül említik először, amikor királyi udvarnokként és ellenőrként szerepelt Egerben. 1547-ben már katonaként is feltűnik: részt vett a Balassa Menyhért elleni hadjáratban, ahol a királyi csapatok oldalán szolgált. Ekkor figyelhettek fel rá felettesei, hiszen későbbi előmenetele is ezt igazolja.

1549 és 1551 között gazdasági és igazgatási feladatokat látott el: a Forgách-birtokok kezelése tartozott hozzá. Ez azt mutatja, hogy nemcsak katonai, hanem szervezési és gazdasági kérdésekben is jártas volt. Bár életének egyes szakaszai homályosak, annyi bizonyos, hogy ekkorra már megbecsült, sokoldalú szolgálattevője volt a királynak.

Az egri vár ostroma

Az igazi hírnevet az 1552-es egri ostrom hozta meg számára. Gyalogos hadnagyként érkezett a várba, mintegy kétszáz puskás katonával. A védelem során különleges haditechnikai megoldásai tették híressé: robbanó- és gyújtóeszközöket készített, amelyek jelentős pusztítást okoztak a támadó török seregben. Ezek az újítások nemcsak bátorságát, hanem kivételes műszaki érzékét is bizonyították.

Bornemissza Gergely portyázás közben

Az ostrom után jutalomban részesült, és 1553-ban az egri vár egyik kapitányává nevezték ki. Ebben a tisztségében nemcsak katonai vezetőként működött, hanem az erőd helyreállítását és korszerűsítését is irányította. 

Bástyákat építtetett, ágyúkat öntetett, és jelentős szerepet játszott Eger megerősítésében. 

Mindez azt mutatja, hogy Bornemissza nem csupán harcos volt, hanem kiváló szervező és hadmérnök is.

Török fogságba került

Élete azonban váratlanul tragikus fordulatot vett. 1554 októberében egy török támadás hírére kisebb csapattal kivonult Egerből, ám a hír csapdának bizonyult. A túlerőben lévő törökök rajtaütöttek a magyarokon: sokan elesetek, Bornemissza pedig több társával együtt fogságba esett . Előbb Hatvanba, majd Budára vitték, végül Konstantinápolyba hurcolták. A fogságban sem adta fel hazafias meggyőződését: megpróbálták rávenni, hogy álljon a törökök szolgálatába, de ő ezt visszautasította. 

Diplomáciai erőfeszítések történtek kiszabadítására, de ezek sikertelenek maradtak. 

Végrendeletét már fogolyként írta meg Budán, amikor tudta, hogy sorsa bizonytalan. A legfontosabb és legtragikusabb tény, hogy Bornemissza Gergely nem a csatatéren halt meg. 1555-ben Konstantinápolyban, a Héttorony börtönében raboskodott, majd Kis-Ázsiába hurcolták, végül visszavitték a fővárosba. Itt Kara Ahmed nagyvezír parancsára kivégezték: felakasztották. Halála tehát egyértelműen török rabságban következett be, távol hazájától.

Ez a sors különösen éles ellentétben áll a regény hősies világával. A valós Bornemissza Gergely élete nem romantikus kalandregény volt, hanem küzdelmekkel, szolgálattal és végül tragikus fogsággal teli történet. Mégis éppen ez a valóság teszi alakját igazán emberivé és megrendítővé.

Az egri vár hőseként örökre a magyar történelem része marad, de emléke nemcsak a győzelemhez, hanem ahhoz a tragédiához is kötődik, hogy életét török fogságban vesztette el.

Bornemissza Gergely jelentősége:

1. Az egri vár hőse és haditechnikai újító
Kulcsszerepet játszott az 1552-es egri ostrom sikeres védelmében, különösen az általa alkalmazott robbanó és gyújtó eszközök révén, amelyek jelentős előnyt biztosítottak a védőknek,

2. Sokoldalú végvári vezető
Nemcsak katonaként, hanem szervezőként és hadmérnökként is kiemelkedett: az ostrom után az egri vár kapitányaként részt vett az erőd újjáépítésében és korszerűsítésében,

3. A hősi helytállás és tragikus sors jelképe
Élete végül török fogságban ért véget, ami rámutat a korszak kegyetlenségére, és még erősebbé teszi történelmi alakjának jelentőségét a magyar emlékezetben.

(Forrás: Honismeret, 2012)