Jó bizonyítványt kapott Magyarország a világgazdasági fórumtól, amely minapi jelentésében úgy fogalmaz: hazánk megőrizheti térségbeli vezető pozícióját. A WEF növekedési versenyképességi listáján hazánk ugyanis a huszonnyolcadik, ami azt jelenti, hogy megelőzi még az EU-tagsággal rendelkező Portugáliát, illetve két erős ázsiai államot is.
A magyar gazdasági élet szereplői ugyanakkor úgy érzik, az Európai Bizottság november közepén ismertetett országjelentése kissé alulértékeli hazánk versenyképességét. Noha azt senki sem firtatja, hogy van még lehetőség a fejlődésre – hiszen a gazdaság nagyságát leginkább kifejező bruttó nemzeti össztermék (GDP) jócskán elmarad az uniós átlagtól – a magyar gazdaság ütemesen bővül, és beágyazódott az EU-ba. Olyannyira, hogy az uniós áruforgalmunk már meghaladja néhány EU-tagország kereskedését is.
Összeállításunkban arra kerestük a választ, hogy Magyarország az EU-s kihívásoknak már most meg tudna-e felelni, felkészült-e a csatlakozásra.
A magyar dohányipar nemcsak az EU-s normáknak felel meg, hanem nemzetközileg is versenyképesnek tekinthető – nyilatkozott lapunknak Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség (MDSZ) elnöke, aki hangsúlyozta, hogy az ágazat célkitűzése lényegében ez volt 1992–93-ban, amikor is eredményesen privatizálták az ország különböző pontjain található termelőegységeket. Összesen mintegy 350 millió dolláros beruházással jelentős technológiai, termékfejlesztési változások történtek, valamint ez az összeg a foglalkoztatás szinten tartásához is nagyban hozzájárult. Patai leszögezte azt is, hogy elengedhetetlen feltétel volt – az ipar területén is – az EU-s normákhoz alkalmazkodó jogszabályok meghozatala.
Lőre Péter, az Audi Hungária Motor Kft. szóvivője kérdésünkre elmondta, hazánk gazdasági értelemben egy, az unióhoz immár ezer szállal kötődő és prosperáló ország, amely kedvező feltételrendszert teremtett a nagyberuházóknak. A multinacionális vállalat győri központja egyébként tavaly nyitott a magyarországi cégek felé, és a következő három évben meg kívánja duplázni a hazai beszállítók arányát. Ez a tervek szerint hozzávetőleg húsz százalékot tesz majd ki, a jelenlegi alig tíz százalékkal szemben. Mindez azt jelenti, hogy a magyar kis- és középvállalati szektor megerősödött, és magas minőségi követelményeknek tud megfelelni, ami az Európai Unióban elvárás – emlékeztetett Lőre, aki elmondta még, a beszállító integráció ugyan több lépésben történik az Audinál, amenynyiben viszont ezt a státust elnyeri a pályázó, úgy a Volskwagennek mint anyavállalatnak is automatikusan beszállítójává válik a vállalkozás világszerte.
Ismerve azt, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások pár esztendeje, maximum egy évtizede működnek, a szektor viszonylag jó piaci helyzetben van, s az egészen biztos: már most sem okozna sokkot az Európai Unióhoz történő csatlakozás – mondta érdeklődésünkre Nagy Márton, az ING Investment Hungary Rt. elemzője, aki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a magyar GDP tekintélyes részét a multinacionális cégek itteni leányvállalatai produkálják, és ezek a vállalkozások „adják” az export háromnegyed részét is. A magyar cégek többsége beszállítója a multinacionális vállalatoknak; ez az egyik magyarázata annak, hogy piacképesen termelnek, hiszen a mércét itt magasra helyezték – tette hozzá Nagy. Gondot okozhat majd az alapjaiban véve „eltérő piaci magatartás”, miután több száz éves termelői tradícióval bíró vállalkozásokkal versenyeznek majd a nem túl nagy hagyományokkal rendelkező magyar cégek az EU-ban. A nyugati társaságok már ismerik a bejáratott pályázati forrásokért való kijárás csínját-bínját: ezen a téren még van pótolnivaló.
A magyarországi cégeknél is probléma, hogy a munkaidő 47 százalékát nem használják ki hatékonyan, ami évente 106 elvesztegetett munkanappal ér fel. Ez az arány nem áll messze a nemzetközi adatoktól, azonban növekvő pesszimizmusra utal, hogy a magyar vállalatok 38 százaléka stagnáló vagy csökkenő termelékenységre számít az idén – hívta fel a figyelmet Klaus D. Harrer, a Czipin and Proudfoot Consulting Kft. ügyvezető igazgatója. A magyar top-vállalatvezetők 2001-re ugyanakkor 14,1 százalékos termelékenységnövekedésre számítanak. Ezzel a nemzetközi lista élén állnak, amely kétségkívül javítja az ország felkészülésének megítélését – fűzte hozzá Klaus D. Harrer.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
