A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris célkitűzése az árstabilitás elérése, illetve annak fenntartása, míg stratégiai cél az EMU-hoz történő csatlakozás körülményeinek megteremtése; ez utóbbi lényegében az euró bevezetését jelenti hazánkban is – hangsúlyozta tegnap Auth Henrik, az MNB alelnöke a cégvezetők országos konferenciáján. Az úgynevezett reálkonvergencia-mutatóink (költségvetési deficit, bruttó államadósság) jobbak mint Portugália vagy Finnország esetében voltak a csatlakozást megelező öt éven belül, a nagyberuházók pedig bizakodóak ezen a téren.
A pénzügyi zónához való mielőbbi integráció értelmében az elmúlt, alig több mint fél esztendő leforgása alatt olyan monetáris intézkedések születtek, mint az árfolyamsáv kiszélesítése, az ezt követő devizaliberalizáció, az inflációs célkövetés rendszerének meghirdetése, a kötelező tartalékok rendszerének megváltoztatása, továbbá az új jegybanki törvény elfogadása, amellyel sikerült megteremteni az MNB függetlenségét – emlékeztetett Auth Henrik, aki szerint az euró bevezetésével érezhetően bővül a külkereskedelem, alacsonyabb lesz a kockázati prémium, és jelentősen lecsökkennek a tranzakciós költségek is. A jegybank alelnöke ugyanakkor elismerte: az EMU-integrációval megszűnik majd az önálló monetáris politika, és a pénzkibocsátáshoz kapcsolódó jegybanki bevétel elmaradása is negatívumként jelentkezik, ez utóbbi elérheti a GDP 0,3 százalékát is. Idén decemberre 7 százalékra csökkenhet az infláció, míg jövőre 4,5 százalék lesz a drágulás mértéke az MNB számításai szerint – tette hozzá Auth Henrik. A jegybank egyébként szigorodó monetáris feltételek mellett – ha kell, az MNB kamatoldalon avatkozik be – a forint további, pár százalékos felértékelődésével kalkulál 2002-re, viszont nemzeti fizetőeszközünk árfolyamának változékonysága alulmúlja a 2001-es, csaknem 10 százalékos adatot.
Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka a konferencián bejelentette, hogy hazánk bevezeti az EU-s vámraktározási rendelkezéseket, ugyanakkor olyan speciális konstrukciók, mint például a vámszabad terület, az uniós csatlakozás időpontjáig természetesen érvényben maradnak.
Hazánkban az adóterhek mértéke megfelel az EU-s átlagnak és az adózás rendszere sem bonyolultabb, mint a tagországokban – jelentette ki a konferencián Tállai András, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, aki beszédében kiemelte az adózás további egyszerűsítését; az adónemek összevonását.
A kormány nem emeli a társaságiadó-kulcsot, sem a felzárkózás, sem a csatlakozás idejében, ugyanakkor az áfakulcsok közül a 25 százalékost vélhetően 20 százalékra kell mérsékelni a csatlakozásig, vagy legkésőbb annak időpontjában.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
