Bővülő gazdasági kapcsolatok Svájccal

Ma érkezik kétnapos hivatalos látogatásra hazánkba Moritz Leuenberger svájci államelnök. A politikus magyar közjogi méltóságokkal és az üzleti élet meghatározó szereplőivel is találkozik.

Svájcnak különleges a viszonya Magyarországgal. Ez döntően abból fakad, hogy a négynyelvű (német, francia, olasz és rétoromán) alpesi köztársaságban – nem deklaráltan ugyan, de – a magyar származású kisebbség az ötödik legnagyobb népcsoport. Száz-százötvenezerre becsülik azok számát, akiknek magyar felmenőik vannak; a hivatalos adatok szerint Helvécia az 1956-os szabadságharc eltiprása után 15-20 ezer magyar menekültet fogadott be, és a hidegháború idején is ezrek találtak második otthonra a szövetségi köztársaságban.
A 7,1 millió lelket számláló Svájcban a magyarokról kialakult kép meglepően jó, és az ’56-os események miatt egy, a szabadságáért áldozatot hozó nemzetként tartanak bennünket számon, arról nem is beszélve, hogy a reputációnkat fokozza; a kinti magyarok igen nagy hányadban értelmiségi állást töltenek be. És minthogy a személyes indíttatástól nagyon sok függ, a svájci magyarok és leszármazottaik katalizátorszerepet játszanak a két ország kapcsolataiban.
A magyar–svájci politikai kapcsolatok kiegyensúlyozottak, ám nem látványosak. Miután az alpesi köztársaság nem tagja egyetlen nemzetközi szervezetnek sem, ódzkodik az európai uniós tagságtól, így a kétségtelenül nemzetközi izolációban lévő országgal főként gazdasági kérdésekre terelődik a hangsúly. Mindezt az EFTA-val megkötött szabadkereskedelmi megállapodás szabályozza. A két ország kereskedelme éves szinten már meghaladja az egymilliárd svájci frankot.
A gazdaságdiplomáciai kapcsolatok eddigi csúcspontja a 2000. évi davosi világgazdasági fórum volt, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével magyar kormányküldöttség is részt vett.
Svájc 1990 óta 600 millió frank vissza nem térítendő anyagi támogatást juttatott Magyarországnak a gazdaság jó működéséhez szükséges háttér kiépítéséhez. A Svájci– Magyar Kereskedelmi Kamara adatai szerint hozzávetőleg 550 millió dollárnyi működőtőke áramlott be Helvéciából, azaz a helvét tőkeimport hat-hét százalékos részesedést jelent hazánkban. Az utóbbi években tizennyolc svájci cég vett részt magyar vállalatok privatizációjában, ennek kapcsán a 18 milliárd forintos tőkeimport a privatizációs devizabevételek két százalékát tette ki. A legnagyobb invesztorok: az ABB, a Nestlé, a Schindler, a Swisslife és a Calida. A magyar–svájci vegyesvállalatok száma eléri a négyszázat.