Svájc és az euró

A világ pénzügyi nagyhatalmaként számon tartott Svájcban is lehet majd januártól euróban fizetni, ám ez nem jelenti azt, hogy az alpesi köztársaságban hivatalosan bevezetik az EU-s fizetőeszközt – derül ki összeállításunkból. Akárhogyan is alakul a gyakorlatban, Helvéciában a közeljövőben népszavazáson döntenek arról, csatlakozik-e az ország az Európai Monetáris Unióhoz.

Svájc összes szomszédja euróval fog fizetni januártól, így szinte kézenfekvő, hogy az alpesi köztársaságban is részben fizetőeszköz lesz az uniós pénz. A svájci pénzügyminisztérium szerint az euró nem jelent kihívást a svájci frank számára, habár több üzletágban lassan párhuzamos valutává nőheti ki magát.
Amikor Moritz Leuenberger, a helvét köztársaság szövetségi elnöke nemrég hazánkban járt, lapunknak így nyilatkozott a kérdésről: „Nálunk is lehet majd a turistáknak euróval fizetni, sőt maguk a svájciak is használhatják az uniós pénzt, de ettől az euró még nem lesz hivatalos fizetőeszköz. A pénzkiadó automatákat már átállítottuk az európénzérmékre és -bankjegyekre – valószínűleg többet is, mint amennyit egynémely uniós tagországban. A mindennapi életben tehát az eurónak meglesz a maga helye, de nem lesz hivatalos fizetőeszköz Svájcban” – tette hozzá Moritz Leuenberger.
„Természetes, hogy elfogadjuk az eurókészpénzt, ezt nem lehet elkerülni. Vagy elfogadjuk, vagy pedig a nagy külföldi vállalatok vezetői nem nálunk fognak megszállni” – jelentette ki a zürichi St. Gotthard Hotel igazgatója, Matthias Ramer a Dow Jones hírügynökségnek. A szálloda egyébként már most is svájci frankban és euróban hirdeti árait, de a számlát is kiállítják kívánságra – euróban.
A két legnagyobb svájci kiskereskedelmi hálózatnál, a Migrosnál és a Coopnál közölték, hogy elfogadják az eurókészpénzt, de csak a bankjegyeket, a váltópénzeket nem. A nagyobb benzinkutak ellenben nemcsak elfogadják, hanem vissza is adják az eurócentet. A svájci vendéglők nem alakítottak ki egységes politikát. „Minden vendéglős maga dönti el, hogy elfogad-e eurót fizetség gyanánt” – mondta az egyik svájci vendéglősszövetség, a Gastrosuisse elnöke, Hans Peyer.
Egyes sokat exportáló svájci vállalatok tervbe vették, hogy a fizetéseket euróban adják ki jövőre, mert így is csökkenthetik az árfolyamkockázatot. Ehhez persze a dolgozóknak is hozzá kell járulniuk. A svájci pénzügyminisztérium szakértői szerint ez az ötlet csak ott lesz népszerű, ahol a dolgozók gyakran járnak külföldre.
Az MTI jelentése szerint Németországban az euró „vészes” közeledtével egyfajta kapuzárási pánik lett úrrá azokon, akik a múltban nem gondoskodtak márkában felhalmozott ingó vagyonuk értékálló befektetéséről, így a közös európai fizetőeszköz bevezetése előtt nem maradt más hátra, mint a közeli „mentsvárakba” menekíteni dédelgetett pénzüket. Jelesül Svájcba: a német vámőrség fokozott ellenőrzése során októberben ötszáz, novemberben nyolcszáz törvénybe ütköző pénzszállítmány akadt fenn a hálón. Ez kétszerese a tavaly ilyenkor a déli szomszédhoz menekített mennyiségnek. (A német törvény értelmében harmincezer márkánál nagyobb összeget csak kiviteli engedély birtokában szabad külföldre vinni.) A tőkemenekítők által kofferba rejtett pénz átlagos összege 160 ezer márka (mintegy 21 millió forint) volt. Az adóügyi szakszervezet elnökének becslése szerint karácsonyig naponta nagyjából harmincmillió márka hagyta el Németországot Svájc irányába. A feketemárka-áradat hatása persze Helvéciában is érezhető: novemberben nem kevesebb, mint kilenc százalékkal emelkedett a bankjegyek iránti kereslet az előző év azonos hónapjához képest. Különösen erőteljes az igények növekedése a legnagyobb címletű, ezerfrankos bankók terén: itt 11 százalékos ugrásról számolt be a zürichi nemzeti bank illetékese.