Születésének kétszázkilencvenedik évfordulóján, február 22-én kezdődött az Országos Széchényi Könyvtárban az a kétnapos tudományos konferencia, amelyen e nagyszerű magyar gondolkodó életművének számos területéről kaphattunk hű képet. Persze ahogy Tüskés Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia irodalomtudományi intézetének főosztályvezetője, a szimpózium egyik eszmei szülőatyja elmondta, még e konferencia sokoldalúsága is csak megközelíthette azt a teljességigényt, amit Bod Péter életművében megvalósított. Hallottunk előadást fő művéről, a Magyar Athenasról Bellágh Rózsától, a Széchényi könyvtár kutatójától. Gróf László Oxfordból érkezett, hogy elénk tárja Bod Péter térképeinek hitelességét. Voigt Vilmos néprajzi, Gudor Botond magyarigeni lelkész teológiai, Petrőczi Éva és Jankovics József irodalomtörténeti dolgozatai és a szimpóziumon elhangzott számos jeles munka segítette a laikusokat is az életmű jelentőségének megértésében.
Bod Péter folytatta azt a nemes tevékenységet, amelyet Czvittinger Dávid kezdett el a Kísérlet a magyar tudományosság összefoglalására című könyvében. Czvittinger munkája 1711-ben jelent meg latin nyelven Frankfurtban, illetve Lipcsében, s kétszázötven magyarországi irodalmár adatait gyűjti össze. A német származású, ám magyar lelkű ifjú tudóst lelke mélyéig fölháborította Jakob Friedrich Reichmann középszerű tudós hamis állítása, amely szerint a „magyarok természetüknél fogva többre becsülnek egy jó lovat vagy egy fényes kardot, mint egy értékes könyvet”. Bár jogos Nemeskürty István A magyar irodalom története című művében megfogalmazott bírálat, amely szerint Czvittinger kifelejtette könyvéből például Tinódit, Zrínyit, Gyöngyösit, mégis hírt adott a magyar irodalom számos becses alkotásáról. Bod Péter Magyar Athenasa számít az első magyar nyelvű irodalomtörténetnek.
A jeles tudós, a háromszéki Felsőcsernáton szülötte, köznemesi rendű, szerény körülmények között élő székely családból küzdötte föl magát korának egyik legragyogóbb elméjévé. Nagyenyedi iskoláztatásának költségeit felsőbányai tanításból fedezte, míg össze nem hozta a sors Teleki József gróf feleségével, Bethlen Katával, a nemes lelkű literátus grófnővel, a magyar irodalom másik jeles alakjával.
Bod Péter 1736-ban a híres teleki könyvtár őre lett. Mecénásainak segédletével szerzett leydeni ösztöndíjat. A jó nevű egyetemen 1739-től 1743-ig teológiát, bölcseletet, keleti nyelveket, jogot, történelmet és természettudományokat tanult. Hazatérésekor először a Nagyküküllő vármegyei Hévízen, majd 1749-től haláláig Magyarigenen volt református lelkész.
Bethlen Katával a grófnő 1759-ben bekövetkezett haláláig gondozták a Teleki könyvtárat, amelyet a Nagyenyedi Református Kollégium örökölt. E becses könyvtárat a románok az 1849-es magyar szabadságharc idején folytatott magyarellenes pogrom során jórészt elpusztították.
Ám Bod Péter hatalmas életműve, az irodalom, a hit, a történet, a természettudományok kimeríthetetlen tárháza tovább él. Kevesen tudják, hogy tőle származik az adventi ünnepkörnek, s egyben Jézus Krisztus küldetésének is egyik legpontosabb és költőibb hittudományi megfogalmazása. Bod Péter üzenete szerint Jézus Krisztusnak négyféle eljövetele van: „Az idők teljességében testben jött el. Megtérésünk alkalmából a szívünkbe költözik. Halálunk óráján értünk jön. Az utolsó ítéletben ítélni jő eleveneket és holtakat.”
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
