Könyvesház

Csonti úr és a költő
Paul Auster: Timbuktu
Tóth Erzsébet
Azt hiszem, többnyire sejtik az írók, hogy éppen készülő regényük mire számíthat, nagy dobás lesz-e, amolyan irodalmat felforgató, kockázatos alkotás, vagy csupán biztonságos mestermunka, amiért szintén becsülettel meg kell dolgozni. Gondolom, Paul Auster a New York-trilógia kultuszkönyvvé válása után pihenni akart egy kicsit. De mert vérbeli író, közben kirázott a kisujjából egy regényt. A Timbuktu ugyanis tipikus pihenőregény. Az olvasónak sem kell a fél angol és amerikai irodalomtudását mozgósítania, hogy értsen minden utalást, mint volt ez a New York-trilógia esetében, itt egyetlen író – igaz, nem akárki, Edgar Allan Poe – említtetik meg, az ő háza előtt történik a regény egyik döntő eseménye.
És persze író a főhős is, olyan író, aki egyetlen könyvet sem adott ki, megelégedett annak tudatával, hogy éppen lehetne is egy verseskönyve, ha akarná. Ismerünk ilyen nagyra hivatott költőket mi is. Akiknek művészetét nem érdemli meg a világ. Többek között ezzel s életfilozófiájának egyéb árnyalataival traktálja William Gurevitch, felvett nevén Mr. Christmas, a csavargó egyetlen barátját, Csonti urat, aki természetesen kutya. Ő lesz az igazi főhős is, mert miután gazdája kiadja lelkét, neki egyedül kell boldogulnia, újabb és újabb átmeneti gazdik után néznie, majd mindig menekülnie. Végül pedig egy, a gazdi számára praktikus, de kutyaszempontból gyalázatos műtét – ivartalanítás – után az ő élete is kezd leáldozni. A lelkiismeretlen kutyadoktor valószínűleg rosszul végzi el a műtétet, és hősünk lázasan, betegen úgy dönt, itt hagyja e földi siralomvölgyet, boldogan készül Timbuktuba, amiről gazdija olyan sokszor mesélt neki életében. Timbuktu nem más, mint a nirvána, a mennyország, kinek mi tetszik, ahol újra találkozhatnak. Elindul keresztül a hatsávos autópályán, és jól tudja, hogy azt még egy egészséges kutya sem igen szaladná meg élve. Szomorkás, szívfájdító happy end, ahogy egy pihenőregényhez illik. Addig pedig a magánprédikátor és elvetélt költő tanításai életről, halálról, és a kutyus elmélkedései kutyasorsról, galád és jóravaló emberekről.
Reméljük, Paul Auster kellően kipihente magát, és legközelebb ír nekünk valami komolyabbat.
(Paul Auster: Timbuktu. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002. Ára: 1600 forint)

Nyomozás a budai oldalon
Buza Péter újabb várostörténeti munkája
Fehér Béla
Buza Péter városhistorikus mögött máris jelentős életmű áll. Állíthatjuk, helye van a tekintélyes koszorúban, amelyben Rupp Jakab, Rómer Flóris, Schmall Lajos, Salamon Ferenc és Siklóssy László foglal helyet, hiszen mindegyikük úttörő jelentőségű munkát végzett. Legfeljebb az a különbség, hogy míg a fent említett urak pionírok, akik levéltárak, okmánytárak kutatásával lerakták az alapot, elsőnek gereblyézték össze a még fellelhető adatokat, majd logikus rendszerbe, lexikális keretbe foglalták a városfejlődés stációit, addig Buza Péter a megkezdett úton haladt tovább.
A szerző érzékenysége, teljességre való törekvése nem elégszik meg a szikár adatokkal, hanem fáradságot nem kímélve megpróbálja élettel megtölteni a város utcáit, épületeit. Ez azt jelenti, hogy Buza Péter sajátos módon reformálta meg a történetírást. Könyveinek legtöbbje ugyanis időutazás. Szögezzük le, hogy ez nem azért van, mert a szerző a regényes történetírás híve, hanem mert minden információt össze akar gyűjteni. Azokat is, amelyek már csak az emlékezetben lelhetők fel. Ez a fajta leletmentés csak úgy lehetséges, ha kinyomozza és szóra bírja például az egykori bérháztulajdonosok leszármazottait. Az így megszerzett információk teszik teljessé, rendkívül igényessé és emberközelivé Buza Péter históriáit.
Ez a törekvés már néhány korábbi munkáját is jellemezte, például a Pest-budai történetek című rendhagyó városnéző sétát vagy az A békeidők Budapestjén című művet, melyben a szerző egykori szenzációk nyomába eredt. És a most megjelent Túlparti látomásban sem elégszik meg azzal, hogy feldolgozza a mai Batthyány tértől délre álló és egykor állt pazar paloták históriáját – és mindazt, amit a korábban a helyükön álló öreg budai házakról tudni lehet –, hanem a telekkönyvi, topográfiai és építészeti tényeket egészíti ki a leszármazottak emlékeire támaszkodva igen lényeges adatokkal, család-, művészet- és kultúrtörténeti vonatkozásokkal. Buza Péter azt is jól tudja, van, amit nem lehet és nem is kell szavakkal elmondani, jobb, ha a fotográfia beszél. Évek óta fáradhatatlanul kutat ismeretlen vagy kevésbé ismert városképek után, ennek a munkának aztán olyan kimagasló eredményei születnek, mint például Az első nap Budapesten és A másik Budapest című kötet vagy most ez a gyönyörű kiállítású új könyv, amyelyben a budai Duna-part regényes, lebilincselően izgalmas históriáját parádésan gazdag fotóanyag teszi teljessé.
(Buza Péter: Túlparti látomás – Séta az időben, a budai Duna-soron. A Városháza kiadása, Budapest, 2002. Ára: 2500 forint)

Hová csak sírni jár az Isten
Afgán asszonysorsokról szépprózában
F. A.
Nagy kár, hogy a világhálón sem találni semmit arról az asszonyról, aki megírta ezt az Afganisztán-regényt, mert nagyon jót ír. És nem áll tanácstalanul az iszlámmal szemben, ami rólunk, nyugatiakról nem mondható el. Siba Shakibról azért annyi kiderül, hogy iráni származású újságírónő, Németországban dolgozik, és német televíziós forgatócsoportokkal jutott be Afganisztánba. Filmeket készített, és anyagot gyűjtött az afgán nők életéről. De ez még kevés lenne ehhez a regényhez. Hogy a mozlim nők másképp viszonyulnak az élethez és magukhoz, mint a nyugatiak, azt nem szörnyülködni való egzotikumként tárgyalja, ellentétben a világ nagy könyváruházainak polcait elborító felszínes és szenzációhajhász arabnő-irodalom jelentős részével – gondoljunk csak a sikítanivalóan ostoba Hercegnő sorozatra!
Ezért nem túl szerencsés az érzelgős címválasztás, még akkor sem, ha az a német eredeti pontos fordítása, tudniillik úgy tűnhet, hogy újabb olcsó könnyfacsarósdival van dolgunk. Pedig a mű egyszerre ballada és szociográfia, egy Sirin-Gol, vagyis Édes Virág nevű afgán asszony élete – ám ez az élet millióké. Millióké, akik évtizedek óta vonszolják magukat, szüleiket, folyamatosan foganó és születő gyermekeiket „délről északra, Pakisztánból a hegyekbe, a hazából Iránba, aztán meg vissza, csak hogy aztán újra Isten meztelen földjén aludjanak, hogy a gyerekek napok óta ne kapjanak friss ivóvizet és meleg ételt”. Ez a nemzet évtizedek óta menekül az angolok, az oroszok, a tálibok, az amerikaiak, a földrengések elől a pakisztáni menekülttáborok mocskába és bűzébe, vagy Iránba, ahonnét azonban kiutálják. Ebből a könyvből végre kiderül, hogy a világ ott sem gonosz férfiak és megalázott asszonyok fekete-fehér sakktáblája. A nők ott is sziklaerősek, ott is gyerekeiknek szeretnének tudást és boldogulást, de legalább „valami tisztességes ételt”. A férfiak harcolnak és meghalnak, vagy ópiumszívó roncsokká válnak, akik emberként és férfiként sem képesek a családjuk oltalmazói lenni. Szükségszerű, hogy a fanatizmus felüsse a fejét. Érthető, hogy a sok millió kisfiú, aki árván maradt, iszonyattal nézi Istennek ezeket a furcsa teremtményeit. A tálibok ugyanis kisfiúknál keresnek kielégülést.
De nem volna jó a regény, ha nem mutatná meg, hogy e szerencsétlen nép valamiért mégiscsak irigylésre méltó: ugyanis összetart. Kunyhót, ételt, munkát, pénzt, tiszta zsebkendőt adnak a szűkölködőknek, a sebesülteket napokig a hátukon vonszolják, az erőszakból fogant gyerekeket zokszó nélkül felnevelik, az öregeket befogadják, a bolondokat elviselik, a handabandázó nyugati segélyszervezeteket nem köpik szemen. Százszor egészségesebbek, mint akik gyógyítani mennek oda.
(Siba Shakib: Afganisztánba csak sírni jár az Isten. Magyar Könyvklub, Budapest, 2002. Ára: 1990 forint)

Cro-Magnontól a terrorizmusig
Világtörténelmi krónika
Rácz
Hatalmas, szép, nehéz album: A világtörténelem krónikája csaknem hétszáz oldalával egy könyvgyűjtemény legnagyobb darabjai közé tartozik. Ám még így is csak nagyon tömörítve fért el benne mindaz a szöveges és képi információ, amit erről a témáról a szerzők közölni szándékoztak. Ha hozzávesszük, hogy a krónika az emberi létezés teljes történelmét felvázolja, gratulálhatunk a szerzőknek és a kiadónak, hogy egyetlen műbe mindezt bele tudták foglalni.
Az emberi faj megjelenésétől a tavaly szeptember 11-i New York-i eseményekig kíséri végig a krónika a történelmet. Hogy örüljünk-e fajtánk kialakulásának, elszaporodásának, vagy elszomorodjunk miatta, nehéz eldönteni a fejlődés eseményeit követve. Büszkék lehetünk a cro-magnoni ősemberre, aki már művészi szobrokat készített, a sumerokra és az egyiptomiakra, akik írásjelekbe rögzítették az információt, a fáraókra, akik ma sem teljesen megfejtett módszerrel piramiskolosszusokat építtettek. A ma embere csodálja az évezredek alatt létrejött művészi remekeket, az építészet, a könyvírás, a zene, a sport mindmáig létező fundamentumait.
Ám kevéssé örvendetes tény, hogy az emberi közösségek kialakulásuk első percétől hadba léptek egymással. A fejlődés szinte kizárólag a gyengébb elpusztításának függvénye lett. Fáraók, filozófusok, kalifák, királyok, diktátorok, demokraták hagyták nyomukat a történelemben. Nagy, hódító eszmék és hadjáratok, felfedezések dicsősége mellett járványok, éhínségek, természeti katasztrófák, városok és népek eltűnése is hozzátartozik sorsunk alakulásához. Tudomásul kell vennünk e hosszú út minden állomását, figyelnünk kell a múltra, hogy elmélyültebben megérthessük jelenünket. Azokat a tényeket, melyek nemsokára már szintén történelemnek számítanak, de a ma élő ember számára létfontosságúak: az atomháborús fenyegetettség, az elektronikus információközlés, a globalizáció, a terrorizmus terjedését.
(A világtörténelem krónikája. Szerk.: Karádi Ilona és Menich Zsuzsa. Magyar Könyvklub, Budapest, 2002. Ára: 10 900 forint)

A Fókusz Könyváruház sikerlistája
Ifjúsági irodalom

1. Móra Ferenc: Aranykoporsó – Móra Kiadó 1590 Ft
2. London, Jack: Fehér agyar – Sensus Kiadó 990 Ft
3. London, Jack: Az éneklő kutya – Holnap Kiadó 1500 Ft
4. Verne, Jules: A dunai hajós – Holnap Kiadó 1500 Ft
5. Snicket, Lemony: A baljós kezdet – Egmont Kiadó 1190 Ft
6. Sachar, Louis: David nem hagyja magát – Animus Kiadó 1390 Ft
7. Romhányi József: Doktor Bubó; Lúdanyó meséi – Móra Kiadó 1490 Ft
8. Shan, Darren: A vámpírok hegye – Móra Kiadó 1690 Ft
9. Miler, Zdenek: A vakond és az űrhajó – Helikon Kiadó 1480 Ft
10. Fodor Sándor: Csipike – Alexandra Kiadó 1980 Ft