Agit-prop.

Svédországban például – bár nyilvánvaló tény, hogy Svédország egy banánköztársaság az MSZP és az SZDSZ Magyarországához képest – szintén volt EU-kampány. Svédországban arról szólt az EU-kampány, hogy Svédország csatlakozzon-e az unióhoz, vagy sem. Első látásra nagyon ismerős mindez, és a felületes szemlélődő automatikusan arra gondol, hogy hát hiszen Magyarországon is erről szól az EU-kampány. – Jé! – kiált fel boldogan a felületes szemlélődő – hiszen mi pont olyan fejlett kis demokrácia vagyunk, mint a svédek! És a felületes szemlélődő fél lábbal már az Európai Unióban érzi magát…
Ki kell ábrándítanom a felületes szemlélődőt.
Svédországban ugyanis azzal kezdték a kampányt, hogy a kampányolásra szánt pénzt – szintén sok pénzt – akkurátusan megfelezték. Az egyik felét odaadták azoknak, akik a belépés mellett kampányoltak, a másik felét pedig azoknak, akik a belépés ellen kampányoltak.
Ugyanis – ez volna az apró különbség a svéd és az MSZP-s, SZDSZ-es demokráciafelfogás között – a svédek mélyen meg voltak győződve arról, hogy az EU-tagság olyan társadalmi kérdés, amelyben fel kell sorakoztatni minden érvet, amelyben meg kell hallgatni és meg kell fontolni minden véleményt, s amikor majd minden érv és minden vélemény el lett mondva és meg lett hallgatva, akkor az urnákhoz járulhatnak a polgárok, és eldönthetik országuk jövőjét.
Az MSZP-s és SZDSZ-es demokrácia más demokrácia. Nagyjából annyira különbözik a svédországitól, mint a népköztársaság a köztársaságtól. Az MSZP-s és SZDSZ-es demokráciában kinyilatkoztatások vannak, megmondóemberek vannak, vita helyett propaganda van. Az MSZP-s és SZDSZ-es demokráciában, ha a miniszterelnök aláír az ország nevében – másképp hogy a fekete ménkűben tudna bármit aláírni a miniszterelnök, a tántinak írt karácsonyi képeslapon kívül? – egy nyilatkozatot, amely nyilatkozatban elkötelezi magát az Egyesült Államok amúgy semmivel sem igazolható, pénzről, olajról és az izraeli lobbiról szóló háborúja mellett, és sikeresen magára haragítja ezzel Európa két vezető hatalmát, akkor ennek a miniszterelnöknek a szóvivője (Gál Zoltán kisfia, aki heroikus küzdelmek árán megszerezte az érettségit, s ezzel lett kormányszóvivő, de hát minek diploma annak, akinek az apja Gál Zoltán, és éppen az MSZP van hatalmon – felesleges csacskaság), szóval a miniszterelnök szóvivője a talán némi joggal felmerülő kérdésekre azt bírja válaszolni, hogy illetlenség lenne a szóban forgó nyilatkozatot kommentálni.
Miért lenne illetlenség, hogy a csuda vigye el! Hát kicsodák vagytok ti? (Naiv kérdés. Tudjuk, kicsodák vagytok ti.)
Az MSZP-s és SZDSZ-es demokráciában a szocialista párt kampányfőnöke, Ron Werber Medgyessy Péter miniszterelnök és a Miniszterelnöki Hivatal vendégeként meglepetésszerűen hazánkba látogat, és ha már itt van, akkor a Miniszterelnöki Hivataltól mindjárt fel is vesz tízezer USA-dollárt (úgy két és negyedmillió forintot) egy tanulmányért. Az MSZP-s és SZDSZ-es demokráciában a szocialista párt kampányfőnökét tíz hónappal a választások után közpénzből meghívják, és közpénzből kitömik két és negyedmillióval. Amúgy Ron Werber arról írt tanulmányt minekünk – minekünk, hiszen a honoráriumot mi fizettük, például én is, aki köztudottan nagy rajongója vagyok Ron Werbernek meg az MSZP–SZDSZ-hatalomnak, úgyhogy fizetek, mint a köles –, hogy miképpen kell a kormányt szerkezetileg és szervezetileg felépíteni. Fontos volt ezt a tanulmányt megíratni, hiszen a választási kampány idején azt mondta az MSZP és kedvenc cselédje, az SZDSZ, hogy az Orbán-kormány alatt a MeH „hatalmas vízfejjé duzzadt”, miáltal „kóros hatalomkoncentráció jött létre”. Aztán megnyerték a választást, és a MeH költségvetését 3,6 milliárd forintról felemelték 7,1 milliárd forintra, létszámát pedig 540 főről 800 főre apasztották. Ezért kellett szólni Werbernek. Mert meg kell magyarázni, hogyan is épít az MSZP-s és SZDSZ-es kormány kicsike, szolgáltató államot úgy, hogy az Orbán-kormányhoz képest kétszeresére növeli a MeH költségvetését és másfélszeresére a létszámát. Hajrá, Ron!
Az MSZP-s és SZDSZ-es demokráciában csúnyákat kiabáló egyetemistákat bíróság elé citálnak – túlbuzgó, volt hálózati emberből lett rendőrkapitányok –, az MSZP-s és SZDSZ-es demokráciában lassan minden tüntetést betiltanak, „forgalom akadályozása” argumentummal. Az MSZP-s és SZDSZ-es demokráciában egészen megkapó dolgokat tudnak kimondani a szájukkal némely apparátcsikok. Itt van például ez a Moszad-ügy. Kiszivárog a hír, miszerint Izrael úgy döntött, eztán bárhol a világon megöletheti a neki nem tetsző alakokat – megöleti saját titkosszolgálatával, a Moszaddal. Kitör a botrány, mire Tóth András, az MSZP-s és SZDSZ-es kormány titkosszolgálatokat felügyelő államtitkára azt találja nyilatkozni, hogy á, nem úgy van az, nálunk a magyar hatóságok engedélye nélkül nem lehet ilyen akciókat lebonyolítani.
Ezt mondja. Megáll az ész. Mi vagyunk az az ország a földgolyóbison, ahol ha a Moszad engedélyt kér és kap, akkor kilőheti a „terroristát”. (S hogy ki a terrorista, azt természetesen ők döntik el. Szerintem egy héten belül ki fog derülni, hogy a Columbia űrrepülőgépet egy palesztin kölyök kapta le parittyával.)
Ezt mondja a jó Tóth államtitkár, és nem kérik meg másnap, hogy legyen olyan kedves, és távozzon. Nem őrjöng a sajtó. Dehogy. Hiszen ez most az MSZP-s és SZDSZ-es demokrácia.
És végül az MSZP-s és SZDSZ-es demokráciában nincsen vita az uniós csatlakozásról. Vitának nincs helye. Aki ellenzi, vagy akár lelkesedni rest, az nem is ember. Az valami kártékony izé, hiszen az MSZP-s és SZDSZ-es kormány megmondta, kinyilatkoztatta, hogy márpedig csatlakozni kell, kötelező, amúgy meg kuss.
Propaganda van.
Én is kivettem tegnap levélszekrényemből Palánkai Tibor úrnak, az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány kuratóriuma elnökének levelét. A levél érdemi mondanivalójával a Népszabadság tegnapi számában már foglalkozott Seres László, szépen megírta, hogy nincsen. Semmit nem tennék ehhez hozzá. Viszont megemlítem, hogy a levélhez kapcsolódó kérdőív, amelyben egyebek mellett a telefonszámom után érdeklődnek, semmi másról nem szól, mint adatbázis-építésről. A szocialisták és a szabad demokraták az adatainkat akarják. Mert ha semmi másra, erre jó az uniós csatlakozásról folyó MSZP-s és SZDSZ-es kampány.
S mivel ez a kampány igen hatékony, igen sikeres és fölöttébb demokratikus, ezennel felkérem azokat, akik odafigyelnek szavamra, hogy Palánkai Tibor úr levelét széles mozdulattal hajítsák a szemétkosárba. S mivel ez a kampány igen hatékony, igen sikeres és fölöttébb demokratikus, ezennel felkérem azokat, akik odafigyelnek szavamra, hogy tavasszal mindenképpen menjenek el a szavazásra. És ott, mindent megfontolva a Nem választ húzzák alá.
Így fogok tenni én is.