Ha a parlamenti mandátumarányokat tekintette volna irányadónak a jelöltek megválasztásakor az Országgyűlés, akkor járt volna el méltányosan – áll az Eötvös Károly Intézet közleményében. Hozzáteszik: üdvözlendő lenne, ha az arányosság elve a törvény szövegében is megjelenne.
Ismert, a huszonhárom képviselővel rendelkező MDF négy delegálttal van jelen a kuratóriumban, míg a százhatvannégy tagú Fidesz-frakciónak egyetlen hely sem jutott a testületben. Az intézet megállapítja, hogy a választás törvényes volt. Szerintük a kialakult helyzet a törvény céljával ellentétes, mivel abban szerepel az igény, hogy valamennyi frakció delegáljon elnökségi tagot.
A megoldás az Eötvös Károly Intézet szerint az lett volna, hogy a kormánytöbbség a mandátumarányokat követve választ az ellenzéki jelöltek közül, és ezt a szándékát a jelölési procedúra megkezdése előtt az érintettek tudomására hozza.
Információink szerint a kuratórium törvényességi felügyeletét gyakorló Legfőbb Ügyészség hamarosan a bírósághoz fordul, mivel a januári – az előző testületet feloszlató – döntése és a médiatörvény ellenére az Országgyűlés a régi grémium két SZDSZ-es és egy MDF-es tagját is újraválasztotta.
– A mandátumarányos elosztás azért nem teljesülhetett, mivel a Fidesz nem jelölt delegáltat – mondta el Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa szerint törvényes, de nem tökéletes megoldás született. Szerinte a kormányoldal nem vállalhatta, hogy a köztévé kuratórium nélkül működjön.
– Az elnökség megválasztásakor a három párt a szavazók akaratának tudatos megváltoztatásával kiszorította a Fideszt a köztévé ellenőrzéséből – fogalmazott Szalai Annamária (Fidesz). Hozzátette: a kuratórium megválasztása Majtényiék állásfoglalásával szemben törvénytelen, mivel a jelölés jogáról a Fidesz nem mondott le, úgy szorították ki az elnökségből.
Németország
Kötelező sorozásra készül a német kormány, a fiatalok kétségbeestek
