időjárás 5°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Öt nap múlva háború?

Hírösszefoglaló
2003.03.13. 00:00

Az amerikai hadművelet Irak ellen március 17-ről 18-ra virradóra erőteljes légitámadással kezdődik meg – jelentette ki az izraeli parlament védelmi bizottságának tegnapi ülésén Móse Jaalon tábornok, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke. Ugyanakkor Tony Blair brit kormányfő a londoni alsóházban kijelentette: az Egyesült Államok egyedül is meg tudja oldani katonailag az iraki válságot.

Megfigyelők szerint a tábornok ezzel megsértette azt a tilalmat, amely Saul Mofaz védelmi miniszter utasítása alapján arra kötelezi az izraeli tiszteket, hogy a háborúval összefüggő értesülésekről hallgassanak – mutatott rá jelentésében az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség. Az izraeli sajtó egy napja azt közölte: Washington várhatóan az esetleges támadás megkezdése előtt mindössze két órával értesíti a zsidó államot a hadművelet elindításáról éppen azért, hogy az izraeli tiszteknek ne legyen idejük bizonyos titkos információk kiszivárogtatására. A tisztek ugyanis a tömegtájékoztatási eszközöknek már többször felfedték a hadműveleti tervek néhány titkos elemét.
A brit kormány „teljes gőzzel dolgozik” az újabb biztonsági tanácsi határozat elfogadtatásán – mondta tegnap a brit miniszterelnök. Tony Blair a londoni alsóházban kijelentette: az Egyesült Államok egyedül is meg tudja oldani katonailag az iraki válságot. Blair felszólalásában kihangsúlyozta: elengedhetetlenül fontos, hogy a nemzetközi közösség együtt lépjen fel ebben a kérdésben. Ez utalás volt arra a viharra, amelyet előző este az amerikai védelmi miniszter egy mondata keltett. Donald Rumsfeld egyértelmű utalást tett arra, hogy az Egyesült Államok a brit kormány problémái miatt egyedül is kész a katonai beavatkozásra.
Egyébként tegnap is az amerikai védelmi miniszternek az az előző esti félmondata uralta a brit politikai nyilatkozatokat és a sajtót, amely arra utalt, hogy Nagy-Britannia esetleg kimarad az Irak elleni katonai beavatkozásból. Geoff Hoon brit védelmi miniszter szerint amerikai kollégája, Donald Rumsfeld csak egy „elvi lehetőségre utalt”. Hoon tegnap a londoni rádiónak azt mondta: Rumsfeldnek „minden oka megvan elhinni, hogy Nagy-Britannia jelentős mértékű katonai hozzájárulással lesz jelen (az esetleges iraki háborúban)”. Rumsfeld előző esti washingtoni sajtóértekezletén, megemlítve a brit részvételről folyó éles londoni vitákat, egyértelmű utalást tett arra, hogy az Egyesült Államok a brit hadsereg nélkül is kész a katonai fellépésre Irakban, legalábbis van erre az esetre alternatív terve. Nem sokkal később, az azonnali londoni felzúdulást látva magyarázó nyilatkozatot juttatott el a sajtónak, miszerint washingtoni sajtóértekezletén csak arra akart utalni, hogy Nagy-Britanniának igen fontos lenne az újabb ENSZ-határozat a részvételhez bármiféle katonai akcióban. Hozzátette: nem kétli, hogy a brit katonai hozzájárulás jelentős lenne, ha végül szükségessé válik a fegyveres beavatkozás Irakban. A kormányzó brit Munkáspárt háborúellenes balszéle haladéktalanul rácsapott Rumsfeld elejtett félmondatára, és szerdán nyilatkozatban hívta fel Blair kormányfő figyelmét: itt az alkalom a brit hadsereg kivonására a Perzsa-öböl térségéből.
Ezzel egy időben Igor Ivanov orosz külügyminiszter ismét megerősítette, hogy Moszkva vétót fog emelni az ENSZ Biztonsági Tanácsában a katonai erő Irak elleni bevetésére felhatalmazó amerikai– brit–spanyol határozattervezettel szemben. A külügyminiszter ezt Teheránban jelentette ki, ahonnan szerdán Kabulba utazott. Ivanov Teheránban Kamal Harazi iráni külügyminiszterrel, Mahammed Hatami elnökkel és annak elődjével, a jelenleg is az iráni rendszer kulcsfigurájának számító Ali Akbar Hasemi Rafszandzsanival tárgyalt. Az orosz diplomácia vezetője megbeszélést folytatott a kétoldalú nukleáris együttműködésről, és leszögezte: Iránnak nem áll szándékában nukleáris fegyvert gyártani.
Az új ENSZ-határozattal kapcsolatban a spanyol külügyminiszter Párizsban elmondta, nem tudja, mikor bocsátják szavazásra, de valószínűnek nevezte a hét vége előtti voksolást. Sejteni engedte, a tervezet még változhat a szavazás előtt, hogy a lehető legszélesebb támogatást nyerje el.
***
Evakuálják a magyarokat.
A Külügyminisztérium az iraki helyzet folyamatos értékelése alapján úgy döntött, hogy ideiglenesen evakuálja a bagdadi magyar nagykövetség teljes személyi állományát – jelentette be Tóth Tamás külügyi szóvivő tegnapi budapesti tájékoztatóján. A szóvivő kifejtette: a döntés értelmében a február végi részleges evakuálást követően Bagdadban maradt két magyar diplomata – akik a múlt hét végén a menetrendszerű diplomáciai posta átvétele céljából hagyták el állomáshelyüket – egyelőre nem tér vissza Irakba. Tóth Tamás megerősítette a tárca korábbi felhívását, hogy magyar állampolgárok az elkövetkező időszakban ne utazzanak Irakba, Szaúd-Arábiába, Kuvaitba, Szíriába, Jordániába, Libanonba, Izraelbe, a Palesztin Nemzeti Hatóság területeire és Törökország iraki határvidékére, illetve a térség potenciális válságövezeteibe. (MTI)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.