Öt nap múlva háború?

Az amerikai hadművelet Irak ellen március 17-ről 18-ra virradóra erőteljes légitámadással kezdődik meg – jelentette ki az izraeli parlament védelmi bizottságának tegnapi ülésén Móse Jaalon tábornok, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke. Ugyanakkor Tony Blair brit kormányfő a londoni alsóházban kijelentette: az Egyesült Államok egyedül is meg tudja oldani katonailag az iraki válságot.

Hírösszefoglaló
2003. 03. 13. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megfigyelők szerint a tábornok ezzel megsértette azt a tilalmat, amely Saul Mofaz védelmi miniszter utasítása alapján arra kötelezi az izraeli tiszteket, hogy a háborúval összefüggő értesülésekről hallgassanak – mutatott rá jelentésében az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség. Az izraeli sajtó egy napja azt közölte: Washington várhatóan az esetleges támadás megkezdése előtt mindössze két órával értesíti a zsidó államot a hadművelet elindításáról éppen azért, hogy az izraeli tiszteknek ne legyen idejük bizonyos titkos információk kiszivárogtatására. A tisztek ugyanis a tömegtájékoztatási eszközöknek már többször felfedték a hadműveleti tervek néhány titkos elemét.
A brit kormány „teljes gőzzel dolgozik” az újabb biztonsági tanácsi határozat elfogadtatásán – mondta tegnap a brit miniszterelnök. Tony Blair a londoni alsóházban kijelentette: az Egyesült Államok egyedül is meg tudja oldani katonailag az iraki válságot. Blair felszólalásában kihangsúlyozta: elengedhetetlenül fontos, hogy a nemzetközi közösség együtt lépjen fel ebben a kérdésben. Ez utalás volt arra a viharra, amelyet előző este az amerikai védelmi miniszter egy mondata keltett. Donald Rumsfeld egyértelmű utalást tett arra, hogy az Egyesült Államok a brit kormány problémái miatt egyedül is kész a katonai beavatkozásra.
Egyébként tegnap is az amerikai védelmi miniszternek az az előző esti félmondata uralta a brit politikai nyilatkozatokat és a sajtót, amely arra utalt, hogy Nagy-Britannia esetleg kimarad az Irak elleni katonai beavatkozásból. Geoff Hoon brit védelmi miniszter szerint amerikai kollégája, Donald Rumsfeld csak egy „elvi lehetőségre utalt”. Hoon tegnap a londoni rádiónak azt mondta: Rumsfeldnek „minden oka megvan elhinni, hogy Nagy-Britannia jelentős mértékű katonai hozzájárulással lesz jelen (az esetleges iraki háborúban)”. Rumsfeld előző esti washingtoni sajtóértekezletén, megemlítve a brit részvételről folyó éles londoni vitákat, egyértelmű utalást tett arra, hogy az Egyesült Államok a brit hadsereg nélkül is kész a katonai fellépésre Irakban, legalábbis van erre az esetre alternatív terve. Nem sokkal később, az azonnali londoni felzúdulást látva magyarázó nyilatkozatot juttatott el a sajtónak, miszerint washingtoni sajtóértekezletén csak arra akart utalni, hogy Nagy-Britanniának igen fontos lenne az újabb ENSZ-határozat a részvételhez bármiféle katonai akcióban. Hozzátette: nem kétli, hogy a brit katonai hozzájárulás jelentős lenne, ha végül szükségessé válik a fegyveres beavatkozás Irakban. A kormányzó brit Munkáspárt háborúellenes balszéle haladéktalanul rácsapott Rumsfeld elejtett félmondatára, és szerdán nyilatkozatban hívta fel Blair kormányfő figyelmét: itt az alkalom a brit hadsereg kivonására a Perzsa-öböl térségéből.
Ezzel egy időben Igor Ivanov orosz külügyminiszter ismét megerősítette, hogy Moszkva vétót fog emelni az ENSZ Biztonsági Tanácsában a katonai erő Irak elleni bevetésére felhatalmazó amerikai– brit–spanyol határozattervezettel szemben. A külügyminiszter ezt Teheránban jelentette ki, ahonnan szerdán Kabulba utazott. Ivanov Teheránban Kamal Harazi iráni külügyminiszterrel, Mahammed Hatami elnökkel és annak elődjével, a jelenleg is az iráni rendszer kulcsfigurájának számító Ali Akbar Hasemi Rafszandzsanival tárgyalt. Az orosz diplomácia vezetője megbeszélést folytatott a kétoldalú nukleáris együttműködésről, és leszögezte: Iránnak nem áll szándékában nukleáris fegyvert gyártani.
Az új ENSZ-határozattal kapcsolatban a spanyol külügyminiszter Párizsban elmondta, nem tudja, mikor bocsátják szavazásra, de valószínűnek nevezte a hét vége előtti voksolást. Sejteni engedte, a tervezet még változhat a szavazás előtt, hogy a lehető legszélesebb támogatást nyerje el.
***
Evakuálják a magyarokat.
A Külügyminisztérium az iraki helyzet folyamatos értékelése alapján úgy döntött, hogy ideiglenesen evakuálja a bagdadi magyar nagykövetség teljes személyi állományát – jelentette be Tóth Tamás külügyi szóvivő tegnapi budapesti tájékoztatóján. A szóvivő kifejtette: a döntés értelmében a február végi részleges evakuálást követően Bagdadban maradt két magyar diplomata – akik a múlt hét végén a menetrendszerű diplomáciai posta átvétele céljából hagyták el állomáshelyüket – egyelőre nem tér vissza Irakba. Tóth Tamás megerősítette a tárca korábbi felhívását, hogy magyar állampolgárok az elkövetkező időszakban ne utazzanak Irakba, Szaúd-Arábiába, Kuvaitba, Szíriába, Jordániába, Libanonba, Izraelbe, a Palesztin Nemzeti Hatóság területeire és Törökország iraki határvidékére, illetve a térség potenciális válságövezeteibe. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.