A vízügy cáfolja a Balaton tudatos leapasztását

Visszautasítjuk azt a hírt, mely szerint a hivatal tudatosan megcsapolná az egyébként is vízhiánytól szenvedő Balatont – reagált az egyik hétvégi lap írására Fejér Vilmos, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségvezetője.

Több mint három éve, 2000. április 30-a óta zárva van a Sió-zsilip, és egyébként is soha nem az a szakmai kérdés, hogy mennyi vizet eresztünk le a Balatonból, hanem hogy a vízeresztés befejeztével mennyi marad a tóban. 1997-től 2000 áprilisáig a tó megengedett átlagos vízállása 100 centiméter volt. Ebből is látható, hogy a szándék nem a tó „tudatos apasztása”, hanem lehetőség szerint a magas vízállás megtartása volt – érvelt Fejér Vilmos. Állította, hogy a Sió vízállását automata műszer érzékeli, aminek adatai mindenkinek hozzáférhetők.
– Szomorú tény, hogy 2000 óta a korábbiaknál jóval kevesebb volt a csapadék mennyisége a Balaton vízgyűjtőjén. A jellemző 650-700 milliméterrel szemben az elmúlt három évben 400-520 milliméter csapadék hullott, és ennek hatására csökkent drámaian alacsonyra a vízszint – mondta. Hozzáfűzte: félreértésre adhat okot, hogy Siófok belterületén, a város határán lévő duzzasztó működtetésével – idegenforgalmi érdekből – 50-70 centi vízborítás fedi a Sió-meder néhány százméternyi szakaszát.
Kijelentette azt is: az efféle, minden alapot nélkülöző feltételezéseket a Balaton partvonal-szabályozásának elrendelésétől való félelem motiválja. A vízügy a helyi önkormányzatokkal, a természetvédelmi és a környezetvédelmi hatóságokkal egyeztetve hajtja végre a partvonal-szabályozást. A tóból elrabolt területek visszabontása júliusban megkezdődik.