Fél pénzből fejlesztenék a Balatont

Csaknem tucatnyi előterjesztés szerepelt a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) tegnapi siófoki ülésén, amelyek közül a legfontosabb a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a BFT közötti 500 millió forintos támogatásról szóló megállapodás volt. Habár az üdülőkörzet fejlesztési tanácsa az innen-onnan juttatott pénzekből idén 1,2 milliárd forinttal gazdálkodhat, a tényleges támogatása alig több mint a fele a múlt évinek. Különösen aggasztó, hogy a balatoni vasútállomási beruházásokra a múlt évi 11 millióval szemben idén csak egymillió jut, a 2002. évi 70 millió forintos karbantartási keret helyett pedig ez évben csak 31 milliósra futja a MÁV-nak.

2003. 05. 22. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Továbbra is a vízvédelem a legfontosabb feladata a Balaton Fejlesztési Tanácsnak, ezért a szervezett siófoki tanácskozásán a tó vízminőség-védelmi pályázatának tanulmányáról szóló előterjesztést is megvitatták a résztvevők. Ebben egyebek közt az áll, hogy a vízvédelmi kiadásokat elsősorban hazai forrásból kell finanszírozni, számolni kell emellett a part menti települések forrásaival is, nemkülönben PHARE- és LIFE-pályázati pénzalapokkal.
Szennyvízcsatornákra a BFT büdzséjéből idén 250 millió forint jut, mederkotrásra – hogy a nyaralóvendégek a strandokon ne bokáig érő vízben és iszapban gázoljanak – 130 millió forintnyi pályázati pénzt különítettek el. Az önkormányzatok 30 százalékos önrésszel pályázhatnak a 70 százalékos BFT-támogatásra – közölte a fejlesztési tanács elnöke, Kolber István. A gond „csak” az, hogy a vízügyi hatóság tiltása miatt legkorábban csak őszszel foghatnak iszaptalanítási munkákba a strandok medrének rendbetételéről döntő önkormányzatok.
A Miniszterelnöki Hivatal a 2003. évi 445 milliós támogatáson túl kötelezettséget vállal a 2004. évi 222,5, illetve 2005. évi 89 milliós támogatásra is. Kovács Flórián László, a MeH területfejlesztési hivatalának elnöke a tanácskozás sajtótájékoztatóján úgy vélte: az együttesen 756 millió forint jó pozícióba hozhatja a BFT-t, amelyet egyébként a kancellária területfejlesztési hivatala Balatonra szánt és állami költségvetésben rögzített pénze csaknem teljes összegének decentralizálását jelenti. Ha tehát a következő két év ígérvényeit is beleszámítjuk az ideibe, akkor az üdülőkörzet tanácsa 756 millió forintot költhet fejlesztésre, 134 millió remélhető a PHARE tükörrégiós programjából és 32 millió a BFT munkaszervezetének fenntartására.
Egészségturisztikára például 70, műemlékek rekonstrukciójára 45, horgász- és kerékpáros turizmusra 25, önkormányzati gyűjtőutak építésére 100, vízminőség-védelemre 187,5, mederkotrásra 50, településrendezési tervek előkészítésére pedig 100 millió fordítható.
Amint arról már írtunk, a tó déli partján és az északin is újfent „megindultak a magas falak”. Balatonkenesét – ahol a legnagyobb a baj, mert Kenese és Akarattya között évente három centit csúszik a Balaton irányába a magas fal súlyától szenvedő vasúti alagút – 1,3 millió forinttal segíti ki a BFT, Fonyódnak viszont nem jut támogatás a bélatelepi magas fal mozgásának megállítására.
A Balatonhoz érkező hazai és külhoni vendégek idén is ugyanolyan ütött-kopott vasúti kocsikban utaznak majd, mint korábban. Ennek egyszerű oka van: a MÁV-nak nincs pénze új vagonokra. – Napjainkra a személykocsihelyzet a MÁV egész hálózatán kritikussá vált, ezért a jelenleg közlekedő járműpark fejlesztése csak hosszú távon, a MÁV stratégiájával összhangban történhet – olvasható a BFT elé került vasúttársasági jelentésben. – A következő időszakban várható új beszerzésű (orosz és Siemens) dízelmotorvonatok közlekedését nem a balatoni vonalakra tervezzük – áll a vasúttársaság főosztályvezetője, Mangel János előterjesztésében.
Bóka István, a BFT exelnöke, a Balatoni Önkormányzatok Szövetségének vezetője a tanácskozás szünetében lapunknak azt mondta: aggasztó, hogy az idén a BFT rendelkezésére álló pénzeszköz voltaképpen csak fele annak az összegnek, amivel tavaly gazdálkodhattak.
A MÁV még kevesebbet költhet az üdülőkörzetre. Úgynevezett forgalmi szakterületi beruházásokra 11 millió helyett egymilliót (ez csak a siófoki vasútállomás forgalmi irodájának légkondicionálására elegendő), karbantartásra pedig a 2002 évi több mint 70 millióval szemben mindössze 31 milliót.
A magas part megerősítése – jelesül Kenesénél – a MÁV-nak is érdekében áll, a tó északi partján új nyomvonalat kellene kialakítani Balatonfűzfő és Hajmáskér között, s ugyancsak fontos lenne az észak-balatoni vonal villamosítása is. E három feladatra a MÁV-nak tanulmányterve ugyan már van, pénze viszont nincs. Villamosítási programjára – így az észak-balatonira is – csak 2007 után kerülhet sor. A balatonit azonban megelőzi a győr–celldömölki és a Bajánsenye–Boba közötti szakasz – áll a BFT elé került vasúttársasági tájékoztatóban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.