Gyakorlatilag a szavazók nem tettek mást, mint törvényesítették a helyzetet. Filip Vujanovics korábbi miniszterelnök ugyanis jelenleg a házelnöki tisztséget tölti be, s az alkotmány szerint parlamenti elnökként az államfői teendőket is neki kellett ellátnia. A véletlen hozta úgy, hogy ő lett a kormánypártok elnökjelöltje is, tehát az a furcsa helyzet állt elő, hogy jelöltként (természetesen házelnökként alkotmányos felhatalmazással) látta el azt a posztot, amihez csak most szerezte meg formálisan a választótestület jóváhagyását.
Az ellenzéki bojkottfelhívás és a választók nagy érdektelensége miatt hiúsultak meg a tavaly decemberi, majd az idén februári – megismételt – választások is. A törvény ugyanis előírta, mint Szerbiában is, hogy a választások érvényességéhez a részvételi aránynak ötven százalék felettinek kell lennie. Hiába szerezte meg Filip Vujanovics, Milo Djukanovics miniszterelnök legközelebbi munkatársa, a kormánykoalíció jelöltje mindkét alkalommal a szavazatok csaknem nyolcvan százalékát, amikor a néhány százaléknyi szavazat hiányzott a választások érvényességéhez. Mindazonáltal erkölcsi győztesnek kiáltották ki, amihez azonban meg kellett szereznie a törvényes győzelmet is. Csak a törvény változott, a választások lényegében ugyanolyan eredménynyel zárultak.
A törvényes rendelkezés megváltoztatásával most, a vasárnapi választásokon már nem fenyegetett az a veszély, hogy ismét érvénytelen lesz a voksolás. Az ellenzéki tömörülés kezéből kihúzták a bojkott fegyverét. Csak abban az esetben került volna sor a választások második menetére, ha a három jelölt – Filip Vujanovics, valamint Miodrag Zsivkovics, a kis támogatottságú ellenzéki Liberális Szövetség elnöke és a független Dragan Hajdukovics – közül egyik sem szerzi meg az érvényes szavazatok több mint ötven százalékát.
A választási eredmények arra is utalnak, hogy a Milo Djukanovics és Filip Vujanovics nevével jelzett irányvonal, a reformok és az európai közeledés politikája, amely Montenegró függetlenségét is zászlajára tűzte, jelentős támogatottsággal rendelkezik, ám nem szabad lebecsülni a választásoktól távol maradó ellenzék erejét sem, amely viszont a közös állam fenntartásában és erősítésében látja Crna Gora gyorsabb boldogulását. S hangoztatja ezt akkor, amikor Szerbiában is mind hangosabbak a különválást szorgalmazó erők.
Nagy változások lépnek életbe január 1-jén















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!