időjárás 6°C Miklós 2022. december 6.
logo

1989. június 16. és a harminc ezüst ára

–
2003.06.19. 23:00

A Magyar Nemzet június 16-i száma, megemlékezve a rendszerváltozás sarokpontjának is tekinthető 1989. június 16-ra, közli Modor Ádám A nagy temetés titkai című írást. Döbbenetes belelátni azokba az alvilági praktikákba, ahogyan a végnapjait élő (és némi névmódosítás után későbbi felvirágzása előtt álló) MSZMP, Mécs Imrének, a III/III-as ügynökök hadának és Mark Palmernek, az Amerikai Egyesült Államok akkori nagykövetének bevetésével – azaz minden eszközzel – igyekszik számára kedvező mederbe irányítani és ott tartani a folyamatokat. Igyekszik minden eszközzel távol tartani mindenkit, így a radikalizmusáról híres Krassó Györgyöt a megmozdulásoktól.
E napok eseményeit tovább árnyalja Kenedi János kétkötetes Kis állambiztonsági olvasókönyv című, a Magvető Kiadónál 1996-ban megjelent könyve. Érdemes beleolvasni.
A második kötet 3. fejezete foglalkozik az újratemetésre való felkészülés időszakával. Ez a fejezet a 184. oldaltól a 411. oldalig terjed, azaz 227 oldal, és figyelembe véve az iratmegsemmisítéseket, ez csak a jéghegy csúcsa. E nevektől hemzsegő kásahegyből két részletet emelnék ki. Az egyik az a lista, mely felsorolja az újratemetés napján a Hősök tere környékén akkor fellelhető telefonfülkéket, melyek lehallgatását a mindenkor éber párt figyeltetni rendelte el.
A másik, egy jegyzőkönyv, mely a Politikai Bizottság 1989. május 26-i üléséről készült (295–307. oldalak). A Grósz Károly, Hámori Csaba, Németh Miklós, Nyers Rezső, Vastagh Pál, Berecz János, Eötvös Pál (lásd a Népszabadság impresszumát!), Fejti György, Szűrös Mátyás és még néhány kevésbé érdekes személy részvételével megtartott ülésen, egyebek mellett arról is folyik az eszmecsere, miként lehetne előre tudni a szónokok beszédeinek tartalmát. Már mindenki látja, hogy azok a szép, varázslatos idők már elmúltak, amikor egyszerűen hatalmi szóval be lehetett kérni elolvasásra a beszédeket, vagy, ami még egyszerűbb, előre megírt beszédet lehet felolvastatni. És ekkor Nyers Rezső elvtársnak mentő ötlete támad. „… Lehet, hogy a végén az lesz, hogy megkérjük informálisan a beszédeket is, de ezt csak informálisan lehet. Ha Vásárhelyi Miklós kezébe jut, akkor ezt megszerezhetjük, de ha nem jut a kezébe, akkor nem tudom, hogy hogy tudjuk megszerezni.”

Lám-lám, nemcsak Mark Palmer nagykövet volt hajlandó segédkezet nyújtani a „süllyedő (?) hajó” utasainak, nemcsak Mécs Imre, a volt halálraítélt épült be egykori rabtársai, a TIB vezetői közé, de a Nagy Imre-per hatodrendű vádlottja, Vásárhelyi Miklós, aki még beszéd megtartására is kapott lehetőséget kivégzett egykori pertársai koporsójánál, még őt is úgy ismerték egykori rabtartói, mint aki hajlandó a harminc ezüstöt megérő vállalkozásra. Igaz, az ő esetében a harminc ezüstöt később a Soros Alapítvány kuratóriumi elnöki széke (és nyilván sok egyéb) jelentette.
Hát ezért mondják sokan, hogy nem a kommunizmus a legnagyobb rossz, hanem az az erkölcsi fertő, amely látszólagos elmúlta után maradt.

Dobai Miklós Budapest

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.