Az uniós gyakorlat ellentmond Kovácsnak

Nem adnak kollektív alapon kettős állampolgárságot az Európai Unióban, csakis egyéni elbírálás alapján – nyilatkozta a hét végén Kovács László a délvidéki magyarság kezdeményezéséről. Az uniós országok elbírálási gyakorlata nem támasztja alá a pártelnök-külügyminiszter szavait, vannak ugyanis példák arra, hogy uniós államok egyoldalúan kiterjesztették a kettős állampolgárság intézményét egyes csoportokra – ez az úgynevezett diaszpóramodell.

Spanyolország például betartja a schengeni előírásokat, de kulturális és történelmi okok miatt pozitív diszkriminációt alkalmaz a dél-amerikai országokban élők esetében. 2002-ben Spanyolország módosította törvényeit, ennek értelmében a spanyol nyelvű országokban élő, spanyol származású polgárok ma már úgy folyamodhatnak spanyol állampolgárságért, hogy a kérelem előtt nem szükséges egy évig Spanyolország területén tartózkodniuk. Az intézkedés kedvező fogadtatásra talált, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt hónapokban mintegy egymillió kérvényt bíráltak el a dél-amerikai spanyol nagykövetségek. A világon több száz állam fogadja el a többes állampolgárság intézményét, vagy jogszabályban határozza meg a megszerzésmódját és feltételeit, vagy pedig eltűri – de tiltó jogszabállyal nem akadályozza – a kettős állampolgárság megszerzését.

A vajdasági magyar pártok – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt kivételével – nem reagáltak Kovács László szigeti nyilatkozatára, hogy „Magyarország kész szakértői tárgyalásokat folytatni a határon túli magyar szervezetekkel, a szomszédos országok kormányaival és az EU-val a kettős állampolgárság esetleges kiterjesztésének lehetőségeiről”.
*
A Vajdasági Magyar Szövetség, a legnagyobb délvidéki párt is feltehetőleg a hivatalos közlésre vár, mivel a külügyminiszter nyilatkozata hangsúlyaiban eltér a korábban megfogalmazott külügyminisztériumi állásfoglalástól, amelyet Tóth Tamás szóvivő, majd Bársony András politikai államtitkár ismertetett, s amely nem volt más, mint kerek elutasítás. A Vajdaságban természetesen nem értékelik a külügyminiszter szigeti szereplését a magyar kormány álláspont-módosításaként, ennél jóval óvatosabbak a reagálások, ám nem is becsülik azt le.

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt sikernek tartja, de semmiképpen sem áttörésnek Kovács Lászlónak tegnapi budapesti bejelentését. A párt mindazonáltal üdvözli Magyarország külügyminiszterének nyilatkozatát. A súlyos probléma megoldását célzó kemény viták után a külügyminiszteri nyilatkozatot a VMDP részben annak a szelíd, de mindenekelőtt demokratikusan eltökélt nyomásnak tudja be, amelyet a vajdasági magyarság fejtett ki a kettős állampolgárság érdekében kezdeményezett aláírás-gyűjtési akció felkarolásával. A szakértők konzultációit nem ellenzi, de a határon túli magyarok kettős állampolgárság megszerzésére irányuló igényének teljesítését a VMDP továbbra is inkább politikai, semmint jogi, szakmai kérdésnek tartja. A jogszabályi alap megteremtése arra, hogy a határon túli magyarok közül az, aki ezt személyesen is igényli, megkaphassa a magyar állampolgárságot – ha van politikai akarat –, végeredményben jogtechnikai kérdés. A VMDP a konzultációban részt vevő szakértő személyére később tesz javaslatot. A miniszteri bejelentést tehát, a VMDP sikernek tartja, de nem áttörésnek. Áttörésről majd csak akkor lehet beszélni, ha a kettős állampolgárság kérdése a nemzetstratégia egyik legfontosabb elemeként a magyar Országgyűlés elé kerül. Kovács László bejelentése a vajdasági pártok vezetőinek Magyarország miniszterelnökéhez címzett levele megírását okafogyottá teszi. A VMDP azonban, remélhetőleg a többi magyar párttal együtt, az immár a belső meggyőződésből össznépi akcióvá duzzadt aláírásgyűjtést mindaddig szorgalmazza, amíg a magyar kormány, illetve az Országgyűlés kedvező döntésre nem jut.

A Külügyminisztériumban készül az az előterjesztés, amely a Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben novemberben bevezetni tervezett vízumkötelezettséggel kapcsolatos – mondta a tárca szóvivői irodájának munkatársa hétfőn az MTI érdeklődésére. Kovács László külügyminiszter vasárnap a Sziget Fesztiválon közölte: a kormány szerdán tárgyalja azt az előterjesztést, amely azzal foglalkozik, hogy Magyarország november 1-jétől – európai uniós jogharmonizációja részeként – vízumkötelezettséget vezet be Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben. „Azt javasoljuk, hogy e két ország állampolgárai, az ott élő magyarok alacsony költséggel, a lehető leggyorsabban, többszöri beutazást és hosszabb magyarországi tartózkodást biztosító vízumhoz jussanak” – mondta Kovács László.

Váltakozó külügyi érvek

Kovács László gyakorlatilag elvetette a kettős állampolgárság megadását a vajdasági magyaroknak. A külügyminiszter szerint egy ilyen lépés után a Romániában és Szlovákiában élő magyarokat is hasonló elbánásban kellene részesíteni, ez azt jelentené, hogy 3,5 millió embernek kellene a magyar állampolgársággal járó juttatásokat biztosítani. Kovács feltette a kérdést, elbírná-e az ország ezt a terhet. (Nap-kelte, július 15.)
A magyar diplomácia nem foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével, figyelembe véve az európai realitásokat, a közelgő EU-tagságot és azokat a tapasztalatokat, amelyeket a kedvezménytörvénnyel szerzett – mondta Tóth Tamás. A külügyi szóvivő úgy vélte, az Európai Unióban nem találkozna egyetértéssel, ha Magyarország foglalkozna a kettős állampolgárság kérdésével. „Ez problémákat generálhatna, márpedig a magyar külpolitika a régió stabilitásának, nem pedig a problémák generálásának irányába megy” – hangsúlyozta. (MTI, július 29.)

Az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma, ezt az érvényben lévő 1993-as törvény nem engedélyezi – jelentette ki a Külügyminisztérium politikai államtitkára. „Vég nélküli procedúrákhoz vezetne, hogy ki milyen etnikumhoz tartozik”, ha az etnikai diszkrimináció megengedett lenne – mondta. (Sajtóbeszélgetés a Külügyminisztériumban, augusztus 1.)

Bár a kérdés rendkívül bonyolult, Magyarország kész szakértői tárgyalásokat folytatni a határon túli magyar szervezetekkel, a szomszédos országok kormányaival és az EU-val a kettős állampolgárság esetleges kiterjesztéséről – jelentette ki Kovács László külügyminiszter a Sziget 2003 Fesztiválon, az EU-sátorban. Hozzátette, hogy az Európai Unióban nem adnak kollektív alapon kettős állampolgárságot, csakis egyéni elbírálás alapján. (Sziget 2003 Fesztivál, EU-sátor, augusztus 4.)