Soros György a belgrádi B92 mögött

Először fordult elő Szerbiában, hogy nyilvános árverésen adtak el egy médiumot. Mégpedig nem is akármelyiket, hanem az ország egyik legtekintélyesebbjét, a mindig jól értesült – ezért a legtöbbet idézett – belgrádi B92-es rádiót. Az új tulajdonosi csoport mögött pedig egyebek mellett nem más áll, mint az a Soros György, aki néhány éve még az ország bombázásáért lelkesedett.

Kezdő árként 1,8 millió dinárt kértek a vállalat társadalmi tulajdonban levő tőkéjéért, ami a cég teljes vagyonának 30,04 százalékát teszi ki. Végül a kikiáltási ár kétszereséért kelt el: pontosan 3,6 millió dináron csapott le a kalapács a június végi árverésen. A vásárló pedig a New York-i Media Development Loan Fund Inc. (MDLF).

E társaság egyébként nem ismeretlen a térségben. Részlegei vannak Prágában, Varsóban és Moszkvában is. Együttműködik – hogy csak a délszláv térségnél maradjunk – a Beta belgrádi hírügynökséggel, a Danasz napilappal, a Vreme hetilappal, a podgoricai Vijesztivel, de a boszniai Danival, valamint az ugyancsak boszniai Sense és Onasa hírszolgálati irodával, a spliti Feral Tribunnel és a szintén horvátországi Novi listtel. Mellesleg az MDLF tizennégy ország összesen harminc médiaszervezetével tart fenn kapcsolatot. A B92-vel már korábban is együttműködött, kisebb támogatásokban részesítette. Kitől származik az MDLF pénze? Támogatói, partnerei között különböző alapítványok, nemzetközi szervezetek, kormányzatok is vannak. 1996-tól tavalyig kedvezményes kölcsön vagy éppen vissza nem térítendő segély formájában 23,5 millió dollárt adott a független médiumok fejlesztésére. Ebből Szerbia-Montenegrónak hárommillió jutott.
Az egyik adományozó nem más, mint a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézet. Nem véletlenül vélik úgy, hogy a B92-es rádió igazi résztulajdonosa tulajdonképpen Soros György. Soros egyébként egy másik amerikai céggel karöltve nemrégiben 12 millió dollárt fektetett be a kragujevaci kábeldisztribúciós rendszerbe, s ezzel többségi tulajdonossá vált.

Harlan Mandel, a New York-i székhelyű MDLF ügyvezető igazgatójának helyettese Belgrádban szükségesnek tartotta kiemelni, hogy semmiképpen sem avatkoznak be a rádió szerkesztéspolitikájába. Mint fogalmazott, a B92 a kilencvenes évek elejétől szakmailag vezető médiummá vált az elektronikus sajtószervek között, s tevékenységét nemzetközi körökben is nagyra értékelték. Az MDLF médiatámogató konzorcium úgy tervezi, hogy segítségére lesz e médiaház potenciáljának maximális kihasználásában, erősíti versenyképességét mind szakmai, mind műszaki, mind anyagi téren, s ugyanakkor hozzájárul a független szerkesztés megőrzéséhez, hogy a kollektíva és a szakmai vezetés hű maradhasson a médiumnak tekintélyt hozó elveihez. Mint hangoztatta, az alkalmazottaknak, a szerkesztőség tagjainak csak hasznuk lesz a privatizációból. A konkrétumokról a B92 vezetőségével folytat tárgyalásokat. Üzleti titoknak nevezte, hogy a konzorcium mekkora összeget lett volna hajlandó fizetni a 14 éve sikeresen működő, jó hírű B92 tőkéjének egyharmad részéért. Amit most fizetett, az szerinte három év alatt megtérül.

Ám a külföldi médiatulajdonosok szerepét és befolyását errefelé sem értékeli mindenki kedvezően. Vannak országok, amelyekben a nyugati médiakonglomerátumok éppenséggel lefékezték a független nemzeti sajtóházak fejlődését. Igaz, a beruházások anyagilag stabilizálják a médiumokat, ezáltal nagyobb függetlenségre tesznek szert a hazai politikai elittől, ám másik függőség alakul ki, ami szintén nem tesz jót a szakmai szempontok érvényesülésének, amire egyébként mindenki szentül felesküszik. A haszonelvűség pedig gyakran az újságírók életszínvonalának eséséhez vezet. A külföldi tulajdonosok számára nem a szakmai szempontok az elsődlegesek, illetve csak akkor, ha az közvetve profitban is kifejezhető, inkább az, hogy kevésbé tehetséges, tehát olcsóbb újságírókat alkalmazzanak, akik azt teszik, amit elvárnak tőlük. A munkaerő-túlkínálat, a nagy konkurencia ugyancsak jól jön számukra, hiszen az újságírók alacsonyabb bérért is kénytelenek elvállalni a munkát. Mindebből pedig egyenesen az következik, hogy veszélybe kerülnek a médiumok alkalmazottainak szakmai és szociális jogai.

Hogy hogyan alakul majd a privatizáció után a B92 helyzete, nyer vagy veszít a hallgató – rövidesen kiderül. Közben csak annyi történt, hogy július elsejétől megszűnt a B92 internetes újságjának magyar kiadása. Élt három évig…