Tüzet fogott pénteken a négy hajtómű egyike azon a hordozórakétán, amelyet két kereskedelmi célú műholddal a fedélzetén ma kellett volna felbocsátani a brazíliai alcantarai űrközpontból. A tüzet követő robbanásban megsemmisült a negyventonnányi üzemanyagot tároló rakéta, és összedőlt a kilövőállvány is, amelyen éppen seregnyi technikus foglalatoskodott, hogy elvégezze a start előtti utolsó ellenőrző vizsgálatokat.
Közülük huszonegy azonnal meghalt a robbanásban, húszat súlyos sérülésekkel emeltek ki a roncsok közül. A detonáció, amelynek hangját több tíz kilométerrel távolabb is hallani lehetett, olyan nagy erejű volt, hogy az áldozatok kilétét sem tudták minden esetben megállapítani – ehhez majd DNS-teszteket kell végezni –, sőt még a halottak pontos száma sem ismeretes – adta hírül a BBC. Megsemmisült a 6,5 millió dollárt érő rakéta és vele együtt a brazil űrkutatási ügynökség felbocsátásra váró két műholdja is, amelyeket már felszereltek a hordozórakétára.
José Vieigas Filho brazil védelmi miniszter tájékoztatása szerint harminc napon belül kivizsgálják a történteket. Egyelőre csak az biztos, hogy a lángok az egyik hajtóműnél csaptak fel, mintha begyújtották volna. A miniszter nem zárta ki az emberi tévedés és a szabotázs lehetőségét sem, bár ez utóbbit valószínűtlennek nevezte.
A CNN-nek nyilatkozó James Oberg, az amerikai űrsikló tervezőmérnöke elmondta: a rakétát begyújtani igen nehéz feladat, egyik magyarázat sem látszik tehát kielégítőnek. A mérnök emlékeztetett arra, hogy műszaki gondok miatt számtalan baleset történt már az űrkutatásban nagyobb hagyományokkal bíró országokban is: így 1960-ban kilencven, 1980-ban pedig ötven orosz halt meg a kilövőállomásokon bekövetkezett robbanások miatt.
Annak, hogy a brazil űrkutatás a több évtizedes erőfeszítések ellenére még mindig sok gonddal küszködik, elsősorban az az oka: az ország 1995 előtt nem juthatott hozzá az atomfegyverek felhasználására is módot adó fejlett rakétatechnikához az 1985-ig tartó katonai diktatúra törekvései miatt.
Így Brazília a pénteki katasztrófával immár a saját fejlesztésű VLS–3 rakéta harmadik kudarcát kénytelen elkönyvelni. Az első VLS-t 1997-ben hajtóműhiba miatt alig egy perccel azután meg kellett semmisíteni, hogy egy műholddal a hátán fellőtték. A második műholdszállító VLS 1999-ben négy percet töltött az űrben, aztán műszaki problémák miatt elődje sorsára jutott.
Ám Lula da Silva brazil elnök – miután kifejezte részvétét az áldozatok hozzátartozóinak – már be is jelentette: a végzetes baleset nem vetheti vissza a brazil űrprogramot. Az űrkutatási ügynökség pedig nem sokkal azután, hogy a robbanásról hírt adott, máris az ukrán űrügynökség képviselőivel közösen tartott sajtókonferencián jelentette be, hogy ukrán rakéták fellövését is tervezik az alcantarai bázisról. A remények szerint Alcantara a kereskedelmi műholdak fellövésének tekintélyes nemzetközi bázisa lehet. Alcantara ugyanis közel van az Egyenlítőhöz, így a rakéták viszonylag kevés üzemanyag felhasználása árán pályára állíthatják a műholdakat. A brazil űriparban máris tizenötezer ember dolgozik, és a tervek szerint 2005-re megduplázódik az ágazat 3,1 milliárd dolláros évi bevétele.
A mostani baleset mindazonáltal késleltetheti a szép remények megvalósulását, többek között azért is, mert sok különleges szakértelmű mérnök és nehezen pótolható technikus esett áldozatul a robbantásnak – jegyezte meg a BBC.
origo.hu
Mi történt 2024-ben, ami megváltoztatja Magyarország jövőjét?
