Új favoritok a láthatáron

Lanyhult a részvényforgalom a Budapesti Értéktőzsdén júliusban. A szokásos, nyári szabadságok miatti keresletcsökkenést megfigyelők szerint a K&H Equitiesnél folyó korábbi, kétes részvényügyletek leállítása is fokozhatta. A múlt héten a Matáv és a Mol látványos drágulása az indexet majd háromszázalékos emelkedéshez segítette hozzá. Új favoritok jelentek meg a parketten: a Zalakerámia 12 százalékkal, az Antenna Hungária majdnem tíz százalékkal erősödött öt kereskedési nap alatt.

Majdnem 43 százalékkal viszszaesett a Budapesti Értéktőzsde azonnali piacán az összforgalom júliusban. A K&H Equities brókercégnél folyó vizsgálat azt valószínűsíti, hogy a sokféle szabálytalanság között árfolyam-befolyásoló tőzsdei manőverekre is sor került, ami a korábbi hónapokban a tőzsdei forgalom növelését okozhatta. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) vizsgálatai miatt júliusban az efféle tőzsdei ügyletek már nem folyhattak, ezért megfigyelők azt valószínűsítik, hogy ez is közrejátszhatott – a szokásos nyári visszaesés mellett – a tőzsdei forgalom mérséklődésében. A brókercégek forgalmi listáján Kulcsár Attila tevékenységének befejeződése még nem látszik: a K&H Equities júliusban tartotta a második helyét az Erste brókercége mögött, megelőzve a harmadik helyre visszakapaszkodó Concorde-ot. A következő két hónapban viszont további látványos átalakulás várható a brókercégek piaci részesedésében, hiszen a PSZÁF augusztus elsején részlegesen felfüggesztette szeptember végéig a K&H brókercégének kereskedési jogát. A felügyelet pénteki intézkedése óta végképp nem tartható a BÉT azon álláspontja – amelyet július első felében közleményében kifejtett –, hogy nincs szó „brókergate”-ről, tőzsdebotrányról. A tőzsde vezetőinek „visszafogott” véleménye azért érthető, mert a részvénytársasággá alakított szervezet egyik tulajdonosáról van szó: a K&H Bank és brókercége együttesen majdnem öt százalékot birtokol a BÉT Rt. részvényeiből. Ez a szórt tulajdonosi struktúrában nem elhanyagolható tulajdonrész.

Ismét felbukkant az Arago

Technikai lépésnek minősíthető az FHB Földhitel- és Jelzálogbank múlt heti lépése, amikor a Mehib Rt. százezer forint névértékű FHB-részvényt vásárolt a pénzintézettől annak saját részvényeiből. Az FHB májusi közgyűlésén döntött a társaság nyilvánossá alakításáról, s a tulajdonos felhatalmazta az igazgatóságot az FHB-részvények tőzsdei bevezetésének előkészítésére. A felhatalmazás szerint a társaság részvényeinek eggyel több mint fele marad állami tulajdonban, a többit privatizálják.
Az FHB tőzsdei bemutatkozása előtt, már a közeljövőben tőzsdére kerülhet a Forrás Rt. A nagy figyelemmel kísért kárpótlásijegy-csere során 1:1 arányban lehetett a jegyeket Forrás-részvényre cserélni. A cserét megelőzően történelmi maximumra, 1200 forint fölé emelkedett a kárpótlási jegyek tőzsdei ára. Az „utolsóként” hirdetett csereakcióban az állam tulajdonrésze 50,2 százalékra csökkent. Meglehetősen nagy sajtóvisszhangot váltott ki, hogy az állam utáni legnagyobb tulajdonos az az Arago lett, amely eddigi tőzsdei akciói során nem a kisbefektetők barátjaként tűnt fel. A befektetőcsoport bejelentése szerint a szavazatok 30,43 százalékával rendelkezik. Mindezek alapján a Forrás kisrészvényeseinek érdemes alaposan tanulmányozniuk az Arago korábbi felvásárlási akcióit.

Megtorpant a Brau

Amíg megérkeznek a tőzsdére a régóta várt új papírok, addig a meglévő kínálatból válogatnak a befektetők. A múlt héten két új papír került fókuszba. A Zalakerámia árát felvásárlási spekulációk hajtották feljebb 12 százalékkal, míg az Antenna Hungária (AH) esetében újra előkerült a privatizáció lehetősége. A BÉT törzsközönsége emlékszik arra, hogy az AH már többször került hasonló helyzetbe, s az elemzők úgy vélekedtek, hogy egy szakmai befektető megjelenése jót tenne az AH árfolyamának. A papír árának az adott új lendületet, hogy az ÁPV Rt. tanácsadói pályázatot írtak ki a társaság privatizációjának előkészítésére. A korábbi hetek, hónapok favoritjai a múlt héten megtorpantak. A BorsodChem megtartotta egy héttel korábbi értékét, míg a Brau Union 1,2 százalékkal 16 800 forintig visszacsúszott. Ez még korrekciónak is alig nevezhető: ha valaki az év elején ötezer forint körül mozgó papírját ezen az áron eladta, valószínűleg kevesebbet kockáztatott, mint aki megvásárolta. Az előző öt kereskedési nap két húzópapírja a Matáv és a Mol volt. A távközlési papír 6,5 százalékkal lett drágább, a Mol pedig 5,5 százalékkal. A két vezető papír mellett a számottevő likviditást produkáló papírok közül a Synergon három százalékot kevéssel meghaladó drágulása teljesítette túl az indexet. Az informatikai társaság részéről akvizíciós bejelentést vár a piac.

Merre tovább, OTP?

Piaci átlagtól elmaradó, 0,8 százalékos erősödést produkált az OTP. A társaság szlovák leánybankja pénteken ismertette első féléves adatait. Eszerint az OTP Banka Slovensko (OBS) szerény, de a várakozásoknak megfelelő, 22 millió szlovák koronás nyereséggel zárta az év első felét. Tavaly az első fél évben 68 millió korona veszteséget mutatott a mérleg, amely a reorganizáció egyszeri költségeit is tartalmazta. A mérlegfőösszeg lényegében változatlan maradt, de az MTI–Ecónak nyilatkozó Hodossy Károly vezérigazgató e tekintetben is pozitív változásokról számolt be: „a bank az eltelt egy évben 6,5 milliárd SKK-t fizetett vissza három nagybetétesnek, két állami tulajdonú banknak és egy állami tulajdonú biztosítónak. Az ügyfelek száma egy év alatt 50 százalékkal, 125-130 ezerre nőtt”. Az OBS a hitelezés terén, különösen a lakás célú jelzálog-hitelezés terén volt aktív, az elbírált hiteligények összege az első fél évben megközelítette a 2,6 milliárd SKK-t, amivel a piac második helyezettje lett. A mérlegfőösszeg 2003 végére a bank tervei szerint 27,3 milliárd SKK-ra emelkedik. Az OBS vezetője arra számít, hogy a hitelintézet 2004-re már 100 millió SKK feletti, 2005-re pedig 390 millió SKK összegű adó előtti profitot könyvelhet el. Az OTP folyamatosan bővíti szlovák érdekeltségének tevékenységi körét. A bank mellett működik egy faktoringtársaság, és az OTP csoportba tartozó Garancia Biztosítóval az OSB két biztosítót is alapított.

A horvát Vjesnik című lap arról számolt be, hogy a Mol horvátországi megjelenését követően az OTP-ével is számolnak. A lapértesülést a bank illetékese megerősítette az Econewsnak, de azt is elmondta, hogy „érdemi vizsgálódás az ottani pénzügyi szolgáltatók körében ez idáig nem volt”. A Vjesnik szerint ugyanakkor Budapesten kisebb bankok megvételét, valamint új „zöldmezős” bankalapítás lehetőségét is vizsgálják. Az OTP-részvények árfolyamában a határon túli terjeszkedést valószínűleg akkor ismerik majd el a befektetők, ha az akvizíciók hozadéka a mérleg eredménysorában is megjelenik.

A Richter a múlt héten 18 000 forintos árszinten megpihent. Az előző időszakban bekövetkezett drágulást követően várható volt ez a megtorpanás, amit a gyorsjelentés sem változtatott meg.