A főbíró szerint általában elmondható, hogy egyes perek jelentős – hat, hat és fél évet meghaladó –, indokolatlan elhúzódása az állam kártérítési felelősségének megállapítását vonhatja maga után a strasbourgi bíróság előtt. Elmondta: a jövőben az állam arra törekszik, hogy a bíróságok mulasztásakor az ügyek ne kerüljenek a strasbourgi bíróság elé – ott jelenleg négyszázötven magyar panasszal foglalkoznak –, hanem szülessék megegyezés az állam és a pereskedő között. A perek elhúzódása miatt Magyarországot az emberi jogi egyezményhez való 1992-es csatlakozása óta tizenkétszer marasztalták el, ez a szám más tagállamok esetében eléri a több százat.

Diónyi jégeső, felhőszakadás és drasztikus lehűlés várható