Vitatják az eddig megtett németországi gazdasági reform hatásait a kutatóintézetek, ám abban teljes az egyetértés a müncheni Ifo, az esseni RWI, a hamburgi HWWA és a hallei IWH között, hogy jövőre is csak szerény bővülés várható az euróövezet gazdaságában – derült ki egy minapi berlini fórumon.
A kutatók és elemzők szerint jövőre optimális esetben is 1,7 százalékos növekedéssel lehet Németországban számolni. Ennek azonban feltétele a világgazdaság javulása, azon belül is, hogy az Egyesült Államok tartósan gyarapodási pályán maradjon, továbbá „helyben” viszszafogják a kormányzati költekezést, csökkenjen a büdzsé hiánya és az adórendszer átstrukturálása, illetve a szociális segélyezés szigorítása is mielőbb megtörténjék.
Mindeközben a versenyképességet kell javítani – javasolják a szakértők, ami nem kis feladat, hiszen Németországban magasak a bérek és a rájuk rakódó munkaköltségek. Mellesleg e költségek szintje az elmúlt öt évben öt százalékponttal nőtt, így most 42 százalék, ami elképesztően magas. Olyannyira, hogy a németeket e tekintetben csak Belgium tudja megelőzni az Európai Unióban.
Bár Németország Európa masszív bázisa, a 2001-től recesszív környezetben lévő gazdaság életszínvonalra gyakorolt negatív hatása már a mindennapokban is érzékelhető. Magas ugyanis a munkanélküliség, a vállalati szféra szereplői pedig úgy érzik, Gerhard Schröder kancellár és a kabinet tagjai aktuálpolitikai szempontok miatt elodázzák a reformokat.
Az októberi kimutatás szerint 4,38 millió a munkanélküliek száma, amely 10,5 százalékos rátának felel meg. (Az EU-ban 8 százalékos ez a mutató – a szerk.) Kétségtelen, az utóbbi hat hónapból négyben csökkent az állástalanok aránya, ugyanakkor gondot okoz, hogy nem nő a foglalkoztatottság szintje. A statisztika tehát csal: a legutóbbi adatok szerint a munkahelyek száma 29 ezerrel csökkent. Hasonló a helyzet a termelői árak alakulásával is, melyek nagyjából a kívánatos szinten vannak – 1,9 százalékkal haladták meg a szeptemberi árak az egy évvel korábbit –, ám ez csak a pillanatnyi problémát orvosolja.
A Der Spiegel hírmagazin exkluzív jelentése szerint a német államháztartási deficit 2003-ban a GDP 4,3 százalékát teszi majd ki, míg 2004-re 3,5 százalékos hiánynyal számolnak. Ha beigazolódnak a kutatók várakozásai, úgy Európa legerősebb gazdasága a harmadik egymást követő esztendőben sértheti meg az euróövezet országaira vonatkozó szigorú előírásokat.
A maastrichti megállapodásban ugyanis a hazai össztermék, vagyis a GDP három százalékában határozta meg az EU az államháztartási deficit maximumát.
A takarékossági program jegyében jövőre nem lesz Németországban menetrendszerű nyugdíjemelés – így döntött Gerhard Schröder kormánya. Az időseknek tehát 2004-ben le kell mondaniuk a nyugdíjemelésről, s az ápolási-gondozási költségek fedezésére kötött biztosítás terheit is egyedül kell majd állniuk. A német kabinet célja, hogy megszűnjön a nyugdíjbiztosítóknál keletkezett nyolcmilliárd eurós hiány. A nyugdíj-hozzájárulás mértékét egyébként a Schröder-kormány pár hónapja 19,1 százalékról 19,5 százalékra emelte – megszorító program nélkül húsz százalék fölé emelkedett volna ez a fizetési kötelezettség. A német kormány abból indult ki, hogy a munkabérek járulékait nem szabad tovább emelni, ha javítani akarják a gazdaság versenyképességét. Az érdekképviseletek zöme ellenzi a takarékossági csomag nyugdíjasokra „terhelt” részét. Német lapok beszámolói szerint Schröder a tiltakozás hatására visszavonta a nyugdíjkorhatár 65 évről 67 évre történő megemelését.
Szigorral fenyeget az Európai Unió
Az Európai Bizottság szigorú lépéseket tervez az eurózóna GDP-jének háromnegyedét produkáló Németország, Franciaország és Olaszország ellen, a romló egyensúlyi mutatók javítására. A testület egyébként felszólította az említett országok kormányait, hogy adók emelésével vagy a jóléti kiadások lefaragásával csökkentse le a költségvetés hiányát. (Sz. Cs.)
origo.hu
Tömegkarambol az M7-esen Székesfehérvárnál
