Szlovénia olyan, mint egy mintadiák. Minden feladatot hibátlanul megold, az órákon a legszebb ruháiban jelenik meg, ezért a tanár kitűnő osztályzatot ad neki, sőt naponta meg is jutalmazza egy tábla csokoládéval. Egy baj van csak: a többiek utálják mindezért – állítólag ez az idézet évekkel ezelőtt egy pánszláv diplomáciai összejövetelen hangzott el, s minduntalan szóba kerül, ha az EU keleti bővítése, illetve a volt Jugoszlávia tagköztársaságainak helyzetét elemzik az illetékesek.
Szlovénia valóban sikertörténet. A kelet-közép-európai országok közül tudniillik csak délnyugati szomszédunknak sikerült gazdaságát, társadalmi berendezkedését nyugati szintre felhoznia. Olyanynyira, hogy a kis ország GDP-je az Európai Unió átlagának hetven százalékát éri el; ez pedig egy főre vetítve évente meghaladja a több mint tízezer dollárt. Csak viszonyításképpen: Szlovénia gazdasági kibocsátása immár túltesz az uniós Görögország produkcióján is. Hogy Brüsszel is értékeli az erőfeszítéseket, jelzi, a csatlakozás előtti utolsó EU-országjelentés szerint Szlovénia az általános felkészültség hivatalos listáján az első. Egyébként maguk a szlovének is úgy érzik, hogy sikeresek voltak a 2002-es koppenhágai véghajrában elért eredményekkel.
A mintaállam 2006-tól tervezi bevezetni az eurót, noha ez inkább szimbolikus jelentőségű lesz, mintsem gyakorlati: Szlovéniában tudniillik minden pénzügyi tranzakció a nyugati közösség pénzével bonyolódik. Szinte magától adódik, hogy még a legeldugottabb faluban is lehet euróval fizetni az árucikkekért. Az árak viszont elképesztően magasak. Az élelmiszerért, a különböző szolgáltatásokért annyit kérnek el magyar pénzben átszámolva, mint Ausztriában. Sőt, a szlovének egyenesen azt tanácsolják, hogy ruhaneműt inkább az osztrákoknál vásároljunk, mint náluk. Ausztriában minden olcsóbb – tartja az átlagos halandó, aki a magyar átlagkereset két és félszeresét viszi haza. Miközben Szlovénia szláv ajkú állam, mentalitásban és fejlettségében sokkal inkább emlékeztet Ausztriára, mint a „testvéri” országokra. Vagyis: hiába lép be vele együtt Lengyelország, Csehország és Szlovákia az EU-ba, ezek az államok – nem csak földrajzi értelemben – távol esnek tőle. A gondot tetézi, hogy Szlovénia nem is ápol velük különösebb kapcsolatot…
Szlovéniának ugyanakkor elemi érdeke, hogy a Balkán országai mielőbb integrálódjanak a nyugati közösséghez, miután teljesen elszigetelődhet. A csatlakozás közeli állapot eléréséhez belátható időn belül azonban csak Horvátországnak van esélye. A sors fura fintora, hogy egy horvát–szlovén vita is kibontakozott az adriai tengerrész kapcsán. Nem véletlenül figyelmeztetnek szlovén EU-szkeptikusok arra, hogy ha az unió által kitaposott úton halad továbbra is a mintaállam, és feladja identitását, úgy könnyen azzá válik, ami száz éve volt: osztrák tartománnyá.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
