Egyetlen pályázat sem készült a Pályázat-előkészítő Alapból, a célkitűzés meghiúsult – mondta Boros Imre. Az Orbán-kabinet uniós pénzekért felelős minisztere állítását az alábbiakkal támasztja alá: a jelenlegi kormány-koalíció a regionális fejezet tárgyalásakor visszalépett a hét régió 2000-ben kidolgozott programjaitól, s Magyarországot egy régióra szűkítette, pedig a tagjelöltek közül hazánk volt a legfelkészültebb. Szlovákiában még a területi önkormányzatiság intézményei sem alakultak ki, amire Magyarország kész volt a hét régió előkészítő Nemzeti fejlesztési tervével (PNDP) és az erre alapozott regionális fejlesztési programajánlatokkal, amiket a régiók készítettek. Boros Imre az okokat sorolva folytatta: az ágazativá silányított és így centralizált regionális pályázatokat nagy késéssel hirdették meg, a kiírt pályázatokat menet közben is változtatták, egyes pályázati lehetőségeket pedig a kiírás után töröltek. A többször módosított bírálati határidő lejárta után megmagyarázhatatlanul hosszú idő telt el az eredmény kihirdetéséig, s az uniós szabályoknak megfelelő pályázati értékelési rendet szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyták. Bizonyos régiókban egyes operatív programokban egyáltalán nem hirdettek eredményes pályázatot. Annak ellenére, hogy a régiót az operatív programra történő pályázatból kizárták volna. Nem követhető nyomon az előértékelők és az értékelőbizottságok tevékenysége sem. Valószínűsíthető, hogy az értékelési eljárási rendben a tilalom alá rendelt összeférhetetlenségi szabályok sérelmet szenvedtek.
Boros Imre hangsúlyozta: a pályázati eredmények kihirdetése után végképp világossá vált, hogy a nyertes pályázatok megoszlása a 2002-es parlamenti és önkormányzati politika térképét követte, és nem a bírálati szempontok szerint alakult. A közel 70 milliárd forintra tervezett projekt összköltségéből a legmagasabb érték, több mint 14 milliárd forint az észak-magyarországi régiónak (Nógrád– Heves–Borsod) jutott, amit kevéssel leszakadva a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió követ 13 milliárdon felüli összértékkel. Közismert ennek a két régiónak kiemelkedően virulens kormánypárti színezete. Boros kiemelte: a mérleg másik serpenyőjében Nyugat-Dunántúl szerepel. Ennek a régiónak az elmúlt négy-öt évben a legkiemelkedőbb pályázati tapasztalata halmozódott fel. Boros szerint hibája csupán annyi, hogy a politikai színspektrumban „kedvezőtlen mezőben” helyezkedik el. A büntetés nem is maradt el – tette hozzá Boros, hiszen a régió az átlagnak csak felét, az éllovasokénak pedig csak 30 százalékát kapta. Nyugat-Dunántúlon azt tapasztalhatjuk, hogy a pályázat-előkészítés ügye az uniós vágányról politikavezérelt szárnyvonalra került, ehhez azonban sok időre volt szükség, ezért a késedelem – fűzte hozzá.
A korábbi miniszter hangsúlyozta: a Pályázat-előkészítő Alap célt tévesztetté vált, hiszen az uniós strukturális alapok indulására egyetlen pályázat sem készült el. Tovább folytatódik a „pályázatéhség”, és 2004-ben is alacsony szinten marad az uniós források kihasználtsága. Ezt a kárt Boros szerint az egész ország viseli: a Pályázat-előkészítő Alapban meghirdetett mintegy hétmilliárd forintnyi forrást a pályázatok kidolgozására nyertesként meghirdetett két konzorcium, valamint a minőség ellenőrzésére kiválasztott további két konzorcium fel fogja használni. Ez idő szerint ők az egyetlen haszonélvezői a folyamatnak.
Boros Imre úgy véli, a célt tévesztett pályáztatásnak számtalan további károsultja és sérültje van: sérült a pályázat elbírálások objektív kritériumrendszere, a nyertesség a párt-politika befolyása alá került. Ez rossz hír mind az uniónak, mind Magyarországnak. A több ezer pályázati ötlet kidolgozására – a PEA-ba mintegy háromezer ötletet adtak be – fordított pénzt, esetenként átlag százezer forintot a pályázókkal kidobatták az ablakon. A pályázók elvesztették hitüket az objektív elbírálásban, s legközelebb aligha próbálkoznak. Becsapva érzik magukat az értékelő szakértők is, akiknek az értékítéletét mellőzték. A korábbi miniszter szerint felmerül az ötletlopás gyanúja is, hiszen a jó minőségű, de visszautasított ötletek a folyamatban ismertté váltak. A politikai színezet miatt vesztésre ítélteket semmi sem védi meg attól, hogy valaki vagy valakik elorozzák az ötleteiket, és később sajátjukként adják elő azokat.
Boros emlékeztetett: a polgári kormány 2001-ben elkészítette a Phare-program keretében a strukturális alapok igénybevételére előkészítő pályázatok tervezetét. Az EU bizottsága a tervezetet a Phare-programba 2002. év elején Pályázat-előkészítő Alap címen befogadta. Az alap arra nyújtott volna fedezetet, hogy az uniós tagság kezdetén a megnyíló pénzügyi források azonnal igénybe vehetők legyenek. A PEA-kiírások 2002. év szeptemberében történtek volna meg, s a teljes 2003-as év rendelkezésére állt volna a pályázatok előkészítésére és elbírálására. Az alap támogatásával elkészült pályázatokat már ez év január elsejétől be lehetett volna nyújtani. A PEA-ra benyújtott pályázatokat azonban csak a múlt év decemberében bírálták el véglegesen, és hirdették ki az eredményeket. A közel hétmilliárd forint összértékű pályázatok kidolgozására a szakértők kiválasztása pedig csak ez év január elején történt meg.
Indul a PEA II
A kormány várhatóan márciusban hirdeti meg az Európa Pályázat-előkészítő Alap (PEA) program második fordulóját, és immár költségvetési, nem pedig uniós forrásból 6,5-7 milliárd forintot fordít erre a célra – jelentette be az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának elnöke a múlt héten. Szabó György elmondta: a 2003-as projektre csaknem 2800 ötletet nyújtottak be az önkormányzatok és civil szervezetek. Ezek közül valamivel több mint ötszázat támogat a PEA, várhatóan 100 milliárd forint értékű beruházás előkészítésére lesz lehetőség, amihez szakértői segítséget kapnak a pályázók. (Cs. A .)
