Dragan Marsicsanint, a DSS jelöltjét – aki már egyszer elnöke volt a szkupstinának – 107, a radikális Gordana Pop Lazics aszszonyt pedig 80 képviselő támogatta; 61-en tartózkodtak. A radikális jelöltre csak a radikálisok voksoltak, a DSS-esre pedig az a négy párt – a DSS, a G17 Plusz, a Szerb Megújhodási Mozgalom és az Új Szerbia –, amely a tervezett kisebbségi kormányt hozta volna létre. A Borisz Tadics és Zoran Zsivkovics vezette Demokrata Párt (DS) és a szocialisták tartózkodtak. Gyakorlatilag a DS akadályozta meg, hogy Kostunicáék pártjának tagja foglalja el a házelnöki posztot, amelyet egyébként – mint a DSS elnöke javasolta – csak ideiglenesen töltene be, addig, amíg ki nem derül, ki kerül a kabinet élére. Nem szeretnék, ha a törvényhozó és a végrehajtó hatalom élén is ugyanabból a pártból való politikus lenne.
Nem sikerült megállapodásra jutni a képviselőház testületeivel kapcsolatban sem. A kormányalakítási tárgyalások is egy helyben topognak. Az úgynevezett demokratikus blokk pártjai folytatják a konzultációkat, hogy kiutat találjanak az igen komolynak nevezett válságból. A radikálisok pedig csak figyelik az eddig meddőnek bizonyult próbálkozásokat, hogy elkerüljék az újabb választásokat, amelyek biztosan nem hoznának megoldást.
Jelenleg az a helyzet, hogy Szerbiának nincs sem elnöke, sem működő parlamentje, sem kormánya, sem megbízott államfője (ezt a tisztséget ugyanis a házelnök látja el), a köztársaságot egy távozó kormány vezeti, amelynek miniszterei már régen összecsomagoltak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
