Függő viszony alakulhat ki a környezeti hatástanulmányt készítő cég és a megrendelő beruházó között, ezért a Védegylet a környezetvédelmi törvény módosítását javasolja. Jávor Balázs, a civil szervezet szóvivője lapunk kérdésére elmondta: a jogszabály értelmében ma a hatástanulmányokat a beruházó készítteti a saját költségén. Ezeket a tanulmányokat az erre szakosodott cégek valamelyike végzi el. Jávor Balázs szerint a problémát az okozza, hogy a megbízott társaság közvetlenül a beruházóval köt szerződést, így tőle függ. A Védegylet tapasztalatai szerint éppen ezért előfordulhat, hogy a tanulmányt készítő cég olyan megállapításokat tesz, amelyek inkább a beruházónak felelnek meg, semmint a környezetvédelem érdekeinek. Jávor Balázs úgy fogalmazott: ez érthető is, hiszen ha egy ilyen cégről kiderül, hogy a beruházók számára rendszeresen kedvezőtlen dokumentumokat állít össze, előbb-utóbb elveszti a piacát. A Védegylet éppen ezért azt javasolja, hogy a hatástanulmányt készítő céget a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság bízza meg. A munka költségét továbbra is a beruházó fizetné, ám a pénzt nem közvetlenül a hatástanulmányt készítő társaságnak, hanem a környezetvédelmi hatóságnak utalná át. Jávor Balázs közölte: a rendszer hasonlítana a bírósági eljárásokban alkalmazott igazságügyi szakértői rendszerhez.
A környezeti hatástanulmányok ára a beruházás méretétől függ. Egy száz kilométernyi autópálya-szakaszhoz szükséges tanulmány lényegesen drágább, mint egy bevásárlóközpont miatt megépülő új csomópont dokumentumai. A Védegylet szerint ugyanakkor a beruházók évente milliárdokat költenek ilyen tanulmányok készíttetésére. A civilek úgy tapasztalták, hogy a jogszabály 1995-ös hatályba lépése óta még nem készült olyan hatástanulmány, amely valóban számításba vette volna a beruházások okozta tényleges környezeti károkat.
Jávor Balázs a legkiugróbb példának a Káli-medencében található kékkúti ásványvíz-kitermelő kutat nevezte. Mint mondta, az illetékes környezetvédelmi hatóság a korábbi mennyiség négyszeresére emelte a vízkivételi engedélyben szereplő adatot. A hatóság az engedélyt egy olyan hatástanulmányra alapozta, amely szerint semmilyen környezeti kárt nem okoz a megemelkedő vízkivétel, a felszín alatti karsztvizek szintje is legfeljebb harminc-negyven centiméterrel csökkenhet ennek következtében. Pedig a Káli-medence kiszáradása már most megállíthatatlannak tűnik. Az ott található Kornyi-tó alján már alig van víz, és a Sásdi-rét nevű láprét is egyre kisebb. A hatástanulmány szerint ugyanakkor az ásványvíz-kitermelés és a környezeti problémák között nincs összefüggés.
– Ez újszerű megközelítése a problémának, hiszen több mint száz éve úgy tudjuk, hogy a láprét és a tó a felszín alatti karsztvizek feltöréséből keletkezett – mutatott rá a szóvivő. Felhívta a figyelmet: egy láprét esetében a 30-40 centiméterrel alacsonyabb vízszint a láprét teljes eltűnését is jelentheti. Éppen ezért érthetetlennek nevezte, hogy az illetékes hatóság mégis engedélyt adott a négyszeres mennyiségű víz kitermelésére. Ebben az ügyben a Védegylet egyébként megtámadta a kiadott engedélyt, s hatósági úton szeretnék elérni annak visszavonását.
Ugyancsak gyakran előfordul, hogy a lakóparkok, illetve bevásárlóközpontok építésénél a hatástanulmány elbagatellizálja a várható forgalomnövekedést és az ezzel járó zaj- és levegőszennyezést, valamint nem foglalkozik kellő mértékben a zöld terület csökkenésével.
A szóvivő elmondta azt is: javaslatukat már többször eljuttatták írásban a környezetvédelmi tárcához. Legutóbb január 12-én Persányi Miklós miniszterrel személyesen is találkoztak, és átadták neki az általuk javasolt módosító csomagot. Jávor Balázs szerint a miniszter támogatásáról biztosította a Védegyletet.
Szerettük volna megkérdezni a környezetvédelmi tárca véleményét is, ám megkeresésünkre lapzártáig nem reagáltak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
