A francia eurokrata úgy véli, a bizottság azzal tudja megerősíteni tekintélyét, ha segít a tagállamoknak a dinamikus közmegegyezés kialakításában. Amikor pedig e tekintély erős, fel lehet vetni új gondolatokat. Különbséget kell azonban tenni a távlati célok és megvalósításuk módja között, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez utóbbi okozza a legtöbb gondot. Az embereket bármikor fel lehet lelkesíteni nagy tervekkel, de ismerni kell a megvalósításukhoz vezető utat is – figyelmeztet Delors, aki 1985–1995 között, az egységes piac megteremtése és a pénzügyi unió útnak indítása idején volt a bizottság elnöke. Ő maga például brüszszeli éveinek legnagyobb csalódásaként tartja számon, hogy a tagállamok nem fogadták el az általa vezetett bizottságnak a növekedésről, a versenyképességről és a foglalkoztatottságról kiadott fehér könyvét.
Jelenleg azonban az unióban szolidaritásból és a közös politika megvalósítására szánt pénzből is hiány van. Delors szerint ebben – a rossz konjunkturális feltételek mellett – a nemzeti reflexek is szerepet játszanak. Ha ezek kerekednek felül, az a szolidaritás szellemétől áthatott Európa végét jelentené. Azokról a tagállamokról, amelyek most a közösségi költségvetés korlátozását szorgalmazzák, Delors-nak egyszerűen az a véleménye, hogy „fütyülnek a többiekre”.
Emlékeztetett arra, hogy 1997-ben javasolta: a stabilitási és növekedési paktumot egészítsék ki gazdaságpolitikai koordinációs paktummal. Terveit több politikusnak is elküldte, de még csak választ sem kapott. „A gazdasági és pénzügyi uniót meg kellene reformálni, de (a tagállamokban) láthatóan nincs meg a készség arra, hogy a gazdaság- és a szociálpolitikában megosztva gyakorolják szuverenitásukat” – állapította meg Delors, aki ezért alapvetően a pénzügyminiszterek hozzáállását hibáztatja.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
