A megadott határidőig kilencen jelezték, hogy harcba szállnak Putyinnal az elnöki székért. Kivétel nélkül egyetértenek azonban, hogy esélyük szinte a nullával egyenlő a Kreml jelenlegi urával szemben. Az indulók többsége csupán azért indul, hogy segítsen kissé feltornázni a meglehetősen lanyha érdeklődést. A rendszerváltás utáni választásokon megszokott arcok közül többen – a kommunista Gennagyij Zjuganov, Grigorij Javlinszkij, a balliberális Jabloko elnöke és Vlagyimir Zsirinovszkij – eleve elálltak az indulástól. Felmérések szerint a lakosság közel 90 százaléka véli úgy, hogy Putyin lesz a győztes, több mint 60 százalék szerint pedig ez már az első fordulóban sikerül.
Vlagyimir Putyin független jelöltként indul, és már jóval a határidő lejárta előtt hétmillió aláírást gyűjtöttek számára támogatói. Szintén korábban túljutott már ezen a ceremónián Szergej Mironov, a felsőház elnöke és a duma egykori elnöke, az orosz sajtó szerint most egyértelműen a külföldi száműzetésében élő oligarcha, Borisz Berezovszkij által mozgatott Ivan Ribkin. A második vonalbeli politikusokat, Oleg Maliskin egykori bokszolót, Zsirinovszkij testőrét ringbe küldő liberális demokratáknak (LDPR) és az agrárfelelős Nyikolaj Haritonovval kiálló kommunistáknak a törvény szerint nem kellett aláírásokat gyűjteniük, hiszen a dumába jutott pártjuk jelöltjei. Így gondolta ezt a Rogyina (Haza) választási blokk nevében kandidáló volt jegybankelnök, Viktor Gerascsenko is, akit azonban kizárt a választási bizottság, mert csak a szövetség egyik tagja jelölte. Komoly zavart okozott a párt soraiban az is, hogy a társelnök, Szergej Glazjev függetlenként szállt hadba. Pártja, a liberális Jobboldali Erők Szövetségének támogatása nélkül indult a talán egyetlen igazi ellenjelöltnek számító Irina Hakamada is, míg legfeljebb az összképet színesítette az üzletember, Anzori Akszentyev-Kikalisvili és Vlagyimir Brincalov bejelentkezése. Utóbbi már be is jelentette visszalépését.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség