Május elsejétől – a unió tizenöt tagállama közül – egyelőre csak Írország és Nagy-Britannia nyitja meg kapuit feltételek nélkül az új tagok munkavállalói előtt. A többiek különböző mértékben ugyan, de korlátozni kívánják az újonnan csatlakozó országokból érkező munkaerő beáramlását.
Legutóbb Hollandia jelentette be, hogy a csatlakozást követően 22 ezer főben maximalizálja az új tagállamokból érkező munkavállalók számát. Ez azt jelenti, hogy ha 2005 májusáig a tíz csatlakozó országból ennél többen kívánnak a Holland Királyság területén dolgozni, akkor Hága korlátozásokat léptet életbe. Hollandia egyébként csak egyike azon országoknak, amelyek a kezdeti lelkesedés után visszakozni látszanak. Közéjük tartozik Spanyolország is, amely – korábbi álláspontjával ellentétben – két évig nem kívánja megnyitni munkaerőpiacát a májusban csatlakozó országok munkavállalói előtt. Szintén az átmeneti korlátozás mellett döntött Belgium, Franciaország és Finnország is. (A finneknél egyébként a tiltás nem vonatkozik a Máltáról és Ciprusról érkezőkre, valamint azokra a munkahelyekre, amelyeket bizonyíthatóan nem tudnak betölteni a helyi munkavállalókkal.) Ugyancsak korlátokba ütközik az, aki a csatlakozás után Ausztriában vagy Németországban szeretne dolgozni. Ez az a két ország ugyanis, amelyek várhatóan a legszigorúbb szabályokat alkalmazzák az újonnan belépő országok munkavállalóival szemben, és nem kizárt, hogy a 2+3+2 formula alkalmazásával akár hét évig is korlátozhatják a munkaerő beáramlását. (Ez azt jelenti, hogy a csatlakozási tárgyalásokon született megállapodás értelmében a tagországok két évig nemzeti szabályozást vezethetnek be, amelyet indokolt esetben újabb három, majd két esztendeig meghosszabbíthatnak.)
Stockholm szintén a védőintézkedések mellett döntött: a svéd miniszterelnök múlt heti budapesti látogatásán jelentette be, hogy bár Svédország örömmel látja a képzett magyar állampolgárokat, és jó fizetést kínál számukra, ugyanakkor védeni kívánja munkaerőpiacát. Mint Göran Persson magyarázatában kifejtette: el akarják kerülni, hogy bárki visszaélhessen a svéd társadalombiztosítási rendszerrel. Hasonlóképpen döntött Dánia is: május elsejétől csak azok kaphatnak munkavállalási és letelepedési engedélyt, akik olyan állást töltenek be, amely „illeszkedik a bérszabályozó rendszerbe”. Eszerint a különböző munkahelyeken meghatározzák a fizetendő munkabér minimumát, éppen azért, hogy az újonnan csatlakozó országokból érkezők ne „licitálhassanak” a dán bérszint alá. A jelek szerint tehát csak Nagy-Britannia és Írország várja tárt karokkal a kelet- és közép-európai munkavállalókat. Ebben a két országban a csatlakozás napjától korlátozás nélkül dolgozhat az, akinek erre lehetősége és módja van. Megfigyelők mindazonáltal úgy vélik, hogy ez a kör tovább bővülhet, mivel Görögország és Olaszország korábban szintén jelezte: készen áll az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak fogadására.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
