Megdöbbentő körülmények között tárolják a holttesteket a dél-pesti Jahn Ferenc-kórház patológiáján. A tv2 tudósításából az derült ki, hogy a holttesteket egymásra dobálják, volt, akit a padlóra fektettek, s szinte egyik sem volt letakarva. Az ombudsman helyettese ezért úgy döntött: kivizsgálja az ügyet.
Gerő Gábor, az intézmény főigazgatója (1998-ig a Fővárosi Közgyűlés MSZP-s képviselője és az egészségügyi bizottság elnöke volt) lapunk kérdésére elismerte: a többnapos ünnepek idején előfordulhat, hogy nem elegendő az 52 férőhelyes patológia. A munkaszüneti napokon ugyanis nem szállítják el a kórházakból a holttesteket, hiszen a temetkezéssel foglalkozó cégek sem dolgoznak. Gerő Gábor elmondta, hogy december 20-a és január 5-e között is ez történt. A főigazgató tudatta: idén várhatóan 57 millió forintot kap a kórház a fővárosi önkormányzattól, ebből a pénzből 85 férőhelyesre bővítik a patológiát. A korszerűsítésre egyébként 2002-ben kért először pénzt az intézmény.
Az egészségügyi tárca utasította az országos tiszti főorvost: kérje fel fővárosi kollégáját, hogy indítson vizsgálatot a történtek miatt – mondta Rácz Jenő helyettes államtitkár. Hangsúlyozta: ha a főváros ötmilliárd forintot szán például a Bajcsy Zsilinszky-kórház rekonstrukciójára, akkor talán itt is javíthattak volna a feltételeken, növelhették volna a kapacitást. A szóban forgó eset elsősorban mégsem pénzkérdés – szögezte le a helyettes államtitkár. Igaz ez még akkor is, ha valóban nagyon kevés a patológus szakorvos – akik ráadásul nincsenek is igazán megbecsülve –, s a számuk várhatóan tovább csökken majd az uniós csatlakozással. A minisztérium az ombudsmani jelentés után átgondolja a szükséges lépéseket.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megteszi a szükséges lépéseket a Jahn Ferenc-kórházzal szemben. Határozatban kötelezhetik például az intézményt a szükséges intézkedések megtételére, de bírságot is kiszabhatnak – mondta Bujdosó László országos tiszti főorvos. Arra a kérdésre, hogy az ügy fenyegeti-e bezárással az osztályt, úgy felelt: van lehetőség a működési engedély visszavonására, de az ellátás biztosítása a legfontosabb.
– A főpolgármesternek, az egészségügygyel foglalkozó helyettesének és az intézmény főigazgatójának is le kell mondania – közölte tegnap Kupper András (Fidesz), az egészségügyi bizottság alelnöke. Szerinte a főigazgatót külön felelősség terheli, hiszen ő maga is patológus. Kupper kijelentette azt is: a holttestek megfelelő tárolása és a kegyelet nem lehet pénzkérdés. Az alelnök szerint a kialakult helyzet a csepeli kórház bezárásának egyenes következménye, hiszen nyár óta a Jahn Ferenc-kórház látja el a XXI. kerületi betegeket is. Ezt Gerő Gábor is elismerte, hozzátéve, az 57 millió forintból a Csepelen lévő hűtőkamrát is korszerűsítik majd.
Ez nem az első alkalom, hogy ombudsman vizsgálódik a Jahn Ferenc-kórházban. 2000-ben Gönczöl Katalin a kijózanítóállomást vizsgálta. Akkor azt állapította meg: az ellátottak emberi jogai több alkalommal is sérülnek. A detoxikálóban ugyanis nem volt ágynemű az ágyon, a mosdónak és a WC-nek pedig nem volt ajtaja. Hasonló helyhiány átmenetileg előfordulhat más patológiákon is, különösen az ünnepnapok kritikusak – jelentette ki Sápi Zoltán, a Magyar Patológusok Társaságának főtitkára. Ha megtelnek a halottak tárolására épített bokszok, vagy a földre, vagy egymásra kerülnek a holttestek – mindkét eljárás kegyeletsértő, de nincs más megoldás. A holttesteket azonban minden esetben le kell takarni, hibát követ el az a patológus, aki erre nem figyel – mondta Sápi, aki a János-kórház patológusa. Ebben az intézményben 88 holttestet tudnak tárolni, itt nem jellemző a helyhiány.
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centruma patológiai intézetében van Közép-Európa legjobb boncterme – mondta Nemes Zoltán egyetemi tanár, az intézet igazgatója. Tájékoztatása szerint az intézet két hűtőkamrájában és hűtőbokszaiban egyidejűleg összesen 130 holttestet tudnak elhelyezni.
Életveszélyes sérültje is van a Soroksári úti raktártűznek, több embert kórházba szállítottak