85 éves korában, 2022-ben hunyt el Wittner Mária, akinek neve összefonódott az 1956-os forradalommal és szabadságharccal. Tizenkilenc éves korában kismamaként csatlakozott a felkelőkhöz a Magyar Rádió ostrománál, majd sebesülteket látott el a Corvin köznél, de harcolt a Vajdahunyad utcai csappattal is. November 4-én repeszek találták el, kórházba került, de sikerült utána Ausztriába szöknie. Ezután elkövette a legnagyobb hibát: hitt Kádár Jánosnak, aki büntetlenséget ígért mindenkinek, és hazajött. Halálra ítélték, mintegy hét hónapig várakozott a siralomházban a kivégzésére, de végül 1959. február 24-én életfogytiglanra módosították az ítéletét, és csak tizenhárom évvel később, 1970-ben engedték szabadon.
Megtörni azonban nem sikerült. Épp ellenkezőleg:
Mária hithű katolikusként ezerszer is átengedte magán a történteket, sokat gondolkodott, miközben a börtönben sok ’56-os elítélttel beszélgethetett. Így született az a felismerése, hogy ha egyszer kiszabadul, akkor minden erejével harcolni fog azért, hogy igazságot szolgáltasson a megnyomorított és meggyilkolt áldozatoknak, és megőrizze az emléküket. Ez értelemszerűen nem nagyon működhetett a rendszerváltásig, de onnantól kezdve megítélésem szerint becsületesen elkövetett minden tőle telhetőt
– mondta el lapunknak Koltay Gábor, akivel az alkotás júliusi díszbemutatóján beszélgettünk.
És miként az említett riportban írtuk, a rendező és Wittner Mária ismeretsége hosszú évekre nyúlt vissza, amikor 2010-ben mélyinterjút forgatott vele. A felvételekből később interjúkötet készült Életre ítélve címmel, a mostani dokumentumfilm gerincét az ott elhangzottak adják, bizonyos interjúrészletek a filmbe is bekerültek.
A 217 nap – Wittner Mária emlékére ma este 20.55-től látható a Dunán, ezt követően pedig még hét napig megtekinthető a Médiaklikken.
