Úgy vélik a környezetvédők: a katonai lokátorállomás építése felmérhetetlen természet- és tájromboláshoz vezetne az egyedülállóan érintetlen Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben. Kipusztulhat például a fokozottan védett bánáti bazsarózsa, amelyből az egész világ állományának kilencven százaléka itt él. Herbert Tamás, a beruházás megakadályozására létesült, csaknem ötven civil szervezetet tömörítő Civilek a Zengőért Mozgalom vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kivitelezők korábban már kétszer is kudarcot vallottak a védett növények áttelepítésével.
A demonstrációt szervező harmincegy civil szervezet (többek között a Védegylet, a Hulladék Munkaszövetség, a WWF, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Pécsi Zöld Kör és a Civilek a Zengőért Mozgalom) felhívásában azt kéri az illetékes hatóságoktól, hogy a kivitelezés előkészítését és esetleges végrehajtását állítsák le, és vizsgálják felül annak szükségességét a nyilvánosság bevonásával.
Mint ismert, a parlament 1995. évi döntése alapján a HM nagy hatótávolságú, stratégiai NATO-lokátor telepítését tervezi három helyszínen. Ezek közül kettőnél, Bánkúton és Békéscsabán a jelenleg is üzemelő lokátorokat cserélik le, de a harmadik helyszín az eddig teljesen érintetlen Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben lenne. A tiltakozók szerint a területen a természeti kincsek mellett régészetileg fontos leletegyüttesek is elveszhetnek. A helyi civil csoportok már 1997-ben tiltakoztak az építkezés ellen, de a területileg illetékes önkormányzatok és a lakosság nem kapott tájékoztatást, csak a sajtóból értesült a lokátor telepítésének újabb tervéről 2003 januárjában.
Ezután a Civilek a Zengőért Mozgalom jogi eszközökkel és demonstrációkkal is tiltakozni kezdett a tervezett beruházás ellen. Környezet- és természetvédő szervezetek intéztek felhívást Medgyessy Péter miniszterelnökhöz is az ügyben. Időközben az Európai Parlament zöldpárti frakciója is a NATO-hoz fordult, és kérelmezte a tervek átgondolását. A zöldek felhívták a szövetség figyelmét arra, hogy 2004. május 1-jétől Románia és Szlovénia a NATO teljes jogú tagjává válik, és ezekben az országokban a zengő-hegyinél kedvezőbb helyszínek is találhatók stratégiai, nagy hatótávolságú lokátorok elhelyezésére.
A civilek tudomása szerint a NATO már vizsgálja a szlovéniai lehetőségeket, és azt fontolgatja, hogy a tiltakozások miatt három helyett csak két állomást hoz létre, de a HM által megbízott OVIBER Kft. ennek ellenére már ma el akarja kezdeni a nyomvonalba eső fák kitermelését az útépítéshez. A Civilek a Zengőért Mozgalom úgy tudja, hogy a beruházó Mecsek Erdészeti Rt. a Duna-Dráva Nemzeti Park engedélye szerint február 15-ig be kell fejezze az erdőirtást. Herbert Tamás szerint azért sürgetik ezt a munkát, mert félnek, hogy a NATO meggondolhatja magát.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő