A kohéziós alapokban bízhatunk

Hazánk a középmezőnyben található az egy főre jutó infrastrukturális beruházások területén. A közlekedési rendszerek fejlesztésében az Európai Unió tagországai közül is egyedül Finnország veszi fel a versenyt a két éllovassal, Svájccal és Norvégiával.
Ezekben az országokban lakosonként ugyanis ezer eurót meghaladó összeget költenek éves szinten a közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére. A következő nagy blokkba – ide a fejlesztésre ötszáz és ezer euró közötti összegeket fordító államokat sorolják – Svédország, Dánia, Németország, Ausztria, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, valamint Írország tartozik. A felmérések szerint Spanyolország, Olaszország, Anglia és Görögország 250 és 500 euró között költ lakosonként az infrastruktúrára.
A száz és kétszázötven eurós kategóriába a három újonnan csatlakozott kelet-közép-európai állam, Magyarország, Szlovákia és Csehország tartozik. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az újonnan belépett országok az eddiginél lényegesen több pénzt fordíthatnak közlekedésfejlesztésre a kohéziós alapokból.
A lakosonkénti száz euró alatti listán Észtország, Litvánia, Lengyelország, Horvátország, Románia, Moldávia és Törökország foglal helyet.
A lengyelek esélyeit a kohéziós alapok növelik, Horvátországnak is igen nagy az esélye, hogy egy kategóriával feljebb kerüljön, hiszen az országban az autópálya-építések mellett jelentős vasútfejlesztési projektek kezdődtek.