Mindössze néhány hónapon múlott, hogy a Körte Rt. elesett a kivitelezés lehetőségétől. A közbeszerzési törvényt ugyanis idén májusban módosították úgy, hogy az előzetes ismeretek miatt ne lehessen kizárni a pályázókat. A tenderkiírás azonban még tavaly év végén történt, így az eddig csurgalékvíz-kezelésre, felmérésekre, portalanításra és biztonsági fóliázásra 60 millió forint közpénzt elköltő cég nem nyerhetett az újabb pályázaton.
– A szaktárcát sem érintette kedvezően a közbeszerzési törvény régi szabályozása, hiszen most további költségekkel jár, hogy egy új cégnek kell ismereteket szereznie ahhoz a munkához, amelyhez már kellő tudással rendelkeztek az ott tevékenykedő társaság szakemberei – ismerte el lapunknak Horváth Vera, a KVM közigazgatási és szakmai főtanácsadója. A közbeszerzési döntőbizottság azonban úgy döntött: előnyhöz juttatta volna az egyik pályázót az a tény, hogy korábban már dolgozott a területen – tette hozzá. Tájékoztatása szerint az eredményhirdetésnél az is szerepet játszott, hogy a budafoki kármentesítést eredetileg 3,5 milliárd forintra becsülte a szaktárca, de végül a Terszol 1,8 milliárdért vállalta el a munkát. A cég ugyanakkor nem lerakásban gondolkodik, hanem a borsodi ércelőkészítőbe szállítja majd a veszélyes hulladékot, ahol égetőműbe kerül, és kinyerik belőle a fémeket, a fennmaradó anyagokat pedig lerakóba szállítják.
Az idén már nem sikerül megoldani a gázgyári massza szenynyezéséből adódó gondokat Ürömön, ahol kétszer annyi veszélyes anyag került a csókavári bányába. Az itteni kármentesítéshez szükséges négy- és tízmilliárd forint közötti összeget ugyanis nem tudta előteremteni a zöldtárca, ezért az Európai Unió kohéziós alapjához készítenek pályázatot a kárfelszámolásra.
Horváth Vera közlése szerint ezt legkésőbb jövő márciusban nyújthatják be, addig viszont figyelőkutakkal kénytelenek ellenőrizni, hogy a szennyező anyagok nem jutnak-e a karsztvizekbe. A főtanácsadó állítása szerint az eddigi kutatások alapján nem szivárogtak át a veszélyes anyagok a felszín alatti vízbe, ezt ugyanis megakadályozza egy agyagréteg a karszt és a gázmassza között.
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség (KDVKF) évekkel ezelőtt kötelezte a Környezetgazdálkodási Intézetet, hogy tegyen lépéseket az ország egyik legnagyobb környezetszennyezése, a budafoki barlanglakásokban és az ürömi kőfejtőben elhelyezett gázgyári massza ártalmatlanítására. A Fővárosi Gázművek 1967 és 1976 között helyezte el a mintegy hatvanezer tonna gázgyári masszát Budapest határában. Az azóta veszélyes hulladéknak nyilvánított anyagot senki nem szállította el, pedig egyes szakemberek szerint mérgező elemeket, többek között cianidot és arzént is tartalmaz. Ezek a csurgalékvízen keresztül könnyen károsíthatják a környezetet.
A legveszélyesebbek az ürömi területek. Ha környékükön a szennyező anyagok elérnék a karsztvizeket, átszivárognának a világhírű budai fürdőket tápláló forrásokba is. A Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a gázművek jogutódja nem vonható felelősségre a károkozásért, így az államnak kell elvégezni a kármentesítést, hogy elkerüljék a katasztrófát.
Budafokot a KDVKF határozata értelmében 2005. december 31-ig kell megtisztítani a maszszától. Az ürömi veszélyes hulladék ártalmatlanítása még várat magára, annak határideje azonban csak 2007 vége. A kiporzás és az esővíz által okozott közvetlen károkozás megakadályozására a budafoki barlanglakásokba és az ürömi mészbányába töltött gázgyári tisztítómasszát letakarták, ezzel kívánják meggátolni, hogy a csapadékvíz kioldja a káros anyagokat. A nehézfémeket tartalmazó csurgalékvíz-szivatytyúzást már régebben végzik, ennek köszönhetően ideiglenesen a talajvíz, illetve a karsztvíz elszennyeződése többé-kevésbé kizárható.
origo.hu
Ukránbarát és bevándorláspárti paktumot kötött az Európai Néppárt és a baloldal – Magyar Péter és a Tisza Párt is jóváhagyta a megállapodást
