Függetlenségét félti a Hagyományok Háza

Nem vonul be a Hagyományok Háza a Lágymányosi híd pesti hídfőjénél épülő Művészetek Palotájába, mert félti önállóságát. Hiller István kultuszminiszter a korábbitól gyökeresen eltérő koncepció szerint „rendezi be” az új intézményt.

Hiller István kultuszminiszter tavaly ősszel még úgy nyilatkozott: mindennél fontosabb a Művészetek Palotájában egymás mellé kerülő intézmények függetlensége, ám azóta megváltozott a koncepció. A millenniumi városrészben épülő kulturális komplexum alapkövét röviddel a Nemzeti Színház elkészülte után Orbán Viktor miniszterelnök és Rockenbauer Zoltán akkori kulturális miniszter tette le. Egy esztendővel később Hiller István a bokrétaünnepen jelentette be, hogy a Művészetek Palotájában 2004 májusában nyitja meg kapuit a Ludwig Múzeum, augusztusban a Hagyományok Háza, októberben pedig a Nemzeti Koncertterem. Mára bizonyossá vált, hogy a miniszter bejelentéséből ebben a formában szinte semmi nem valósul meg.
Az utóbbi két évben koncepcióváltás történt – véli Kelemen László, a Magyar Állami Népi Együttes mellett a Lajtha László Folklórdokumentációs Központot, valamint a Népművészeti Módszertani Műhelyt is magában foglaló Hagyományok Háza főigazgatója. A három intézmény eredetileg ugyan egy helyen, de teljes autonómiával működhetett volna egymás mellett. Sajnos időközben a közgazdasági szemlélet győzött, s immár a költségek csökkentése okán az irányítás egy kézben összpontosulna.
*
Kelemen szerint az így kialakuló struktúra a Hagyományok Háza számára már nem biztosít olyan működési feltételeket, amelyek a mostani, Corvin téri Budai Vigadóban lévőknél jobbnak számítanának. A főigazgató elárulta, hogy az építkezés során előbb egy-egy irodáról, aztán az öltözőkről, majd a stúdiókról és a színházról is kiderült: a fenntartó szándéka alapján közös állományba fognak tartozni. Márpedig így függetlenségről, intézményi autonómiáról nem lehet szó. Kelemen László példaként említette, hogy a Magyar Állami Népi Együttes igényeire szabott táncszínház nem a Hagyományok Háza kezelésében állna, hanem azt alkalmanként bérelhetnék a palota működtetésére létrehozott Kultúrpart Kft.-től. Hosszas tárgyalások után ezért úgy ítélték meg, hogy az építés közben szinte teljes mértékben megváltozott feltételek miatt akkor járnak jobban, ha maradnak a Budai Vigadóban – szögezte le a főigazgató, megemlítve, hogy a Corvin téri épület olyan, amilyen, de az állami népi együttesnek itt legalább van saját színházterme.
Kelemen László kereste meg Hiller Istvánt azzal, hogy az általa vezetett intézmény nem szeretne beköltözni a Művészetek Palotájába, mivel szerinte több funkciót a Corvin téri épületben tudnak jobban megoldani – nyilatkozta lapunknak Schneider Márta, a kultusztárca helyettes államtitkára, hozzátéve: a miniszter természetesen jóváhagyta ezt a szándékot, ugyanakkor ígéretet tett rá, hogy az Magyar Állami Népi Együttes rendszeres fellépési lehetőséget kap a Művészetek Palotájának színháztermében. A tárca ugyanakkor tárgyal a legkülönbözőbb táncművészeti ágak képviselőivel, mert azt szeretnénk, ha az új kulturális központ nemcsak a folklórművészeket, hanem az alternatív és egyéb táncos műfajokban alkotókat is befogadná.
A helyettes államtitkár kifejtette azt is, hogy a 130 főt foglalkoztató Kultúrpart Kft. részben tényleg beköltözik a Művészetek Palotájába, amit a hatalmas intézmény zökkenőmentes üzemeltetése indokol, ám Schneider Márta állítása szerint ez semmilyen szinten sem befolyásolja a Hagyományok Háza sorsát.
Tény, a kulturális konglomerátum működtetése nem csekély feladat. Az első elképzelésekben még az szerepelt: a három beköltöző hozza magával saját munkatársait is, ezzel biztosítva az egy fedél alá kerülő intézmények függetlenségét.