Egyesek ismét politikai ügyet próbáltak kreálni egy olyan kérdésben, amelynek ehhez semmi köze – mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő Aszódi Attila paksi miniszteri biztos távozásával kapcsolatban. Gál J. szerint a biztos megbízatása három ok miatt szűnt meg. Egyrészt, „mert a munka el van végezve”, másrészt pedig az Országos Atomenergia Bizottság vezetése a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól (GKM) a belügyminiszterhez került. Harmadik okként azt jelölte meg, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) nukleáris biztonsággal foglalkozó intézetének élére nevezték ki a szakembert, amely szerződésben áll Pakssal, ezért a két poszt összeférhetetlen. Aszódi Attila azonban azt nyilatkozta: a megbízatása legalább a paksi üzemzavar elhárításának végéig szólt, és határozatlan időre nevezték ki.
A paksi üzemzavar elhárítása nemhogy „elvégezve” nincs, hanem még el sem kezdődött, hiszen az ezzel megbízott orosz TVEL cég még be sem nyújtotta engedélykérelmét a hatósághoz. Figyelemre méltó az is, hogy miközben Aszódi kinevezését a BME nukleáris technikai igazgatóságának élére összeférhetetlennek titulálták, azt már nem, hogy Molnár Károly, az egyetem rektorhelyettese a PA Rt. igazgatóságának elnökeként dolgozik. Molnár lapunkkal magyarázatként közölte: a BME NTI, amelyet júliustól Aszódi vezet, önálló jogi személyként kötött szerződést az erőművel, függetlenül az egyetemtől, amelynek ő a rektora lesz. Koltai Tamás (Fidesz) mindezt úgy értékelte: Aszódi Attila eltávolításával szabad utat kapott a bankárszemléletű politika a paksi atomerőműben. Szerinte az erőmű vezetői ismét a gazdasági szempontokat helyezik előtérbe a nukleáris biztonság helyett. Rámutatott, hogy Aszódi nem javasolta az erőmű üzemzavarral terhes kettes blokkjának újraindítását a kárelhárítás elvégzése előtt. Az erőmű a hiány csökkentése miatt 130 napra újra kívánja indítani a reaktort.
Megerősíti a kormány a kis és közepes cégeket - ez a jövő évi költségvetés egyik célja