Már az elején kiderült, hogy a Paksi Atomerőmű (PA) Rt. az egyik fő felelőse a tavaly áprilisi súlyos üzemzavarnak, mivel a PA kért engedélyt annak a tisztítótartálynak az üzemeltetésére, amely a gondokat okozta – derült ki Aszódi Attila, az erőműhöz kinevezett egykori miniszteri biztos beszámolójából. A szakember tegnapi sajtótájékoztatóján állította, a titkolózás is növelte a bizalmatlanságot az erőmű vezetése iránt. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor májusban egy második, kisebb üzemzavar is bekövetkezett az erőműben, és erről a nukleáris hatóságként működő Országos Atomenergia-hivatal (OAH) is csak a Magyar Nemzetből szerzett tudomást. Mint arról lapunk beszámolt, az áprilisi súlyos üzemzavar után néhány héttel hidrazint adagoltak a balesetet okozó tisztítótartályba, és ettől újabb veszélyes radioaktív gázképződés indult meg. Az eseményt először titkolta az erőmű, majd cikkünk megjelenése után kénytelen volt elismerni. Aszódi tájékoztatása szerint ezután döntött úgy Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter (SZDSZ), hogy miniszteri biztosnak nevezi ki az erőmű felügyeletére.
*
A feladata azonban a munkák felügyelete mellett főként csak a minisztérium, az erőmű és a hatóság közötti együttműködés segítésére korlátozódott, hiszen döntési jogkört nem kapott. Ennek ellenére Aszódi értékelése szerint sikerült számos eredményt elérni, az üzemzavar felmérése, az üzemzavart okozó tisztítótartályt tartalmazó akna leválasztása után kiépültek az autonóm hűtési, illetve ellenőrző rendszerek, előkészítették a kettes blokk újraindítását, és a helyreállítási program is jó úton halad.
A volt miniszteri biztos nem érti, hogy visszahívásának egyik fő indokaként Gál J. Zoltán kormányszóvivő miért az egyetemi intézetvezetői kinevezése miatti összeférhetetlenséget nevezte meg. Szerinte ugyanis nyomósabb indok volt, hogy a nukleáris biztonság felügyelete az őt kinevező Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól a Belügyminisztériumhoz került. Mint elmondta, már márciusban pályázott a műszaki egyetem nukleáris intézetének vezetői posztjára, és a miniszterrel megegyeztek abban, hogy ezzel megszűnik miniszteri biztosi megbízatása. Aszódi úgy véli, hogy a biztonság ezzel nem csorbul az erőműben, hiszen „az intenzív változások időszaka lezárult, és már látni lehet, hogy megkezdték a hibás szervezeti működés felszámolását”.
Ma már csak egy bizonytalanság van a kettes blokk újraindításával kapcsolatosan is, a reaktor szennyezettségének kérdése, de ez műszeres ellenőrzéssel kiküszöbölhető – állította a szakember, aki szerint az üzemi teljesítményre csak akkor állnak rá a reaktornál, ha a folyamatos ellenőrző mérések a határérték alatti szennyezettséget mutatnak.
Mint elmondta, Hetzmann Albert műszaki vezérigazgató-helyettes leváltása oldotta meg azt a problémát, amelyet leginkább vitatott az újraindítás kapcsán. A volt vezető ugyanis már áprilisban megkezdte volna termelést a kettes blokkal, és az üzemanyag-szállítást egy, a reaktorba alátámasztó szerkezettel beültetett konténer segítségével kívánta megoldani, de ezt a szakemberek kockázatosnak tartották. Hetzmann menesztése után viszont úgy döntöttek, hogy inkább egy rövidebb ideig – 130 napig – üzemeltethető töltetet állítanak elő, hogy ne kelljen átpakolni üzemanyag-kazettákat. – A reaktorban elhelyezett konténer terve helyett a szakemberek tavasszal úgy döntöttek, hogy a blokkban és a hozzá tartozó pihentető medencében rendelkezésre álló kazetták segítségével állítanak össze egy töltetet, amellyel 130 napig villamos energiát termelhet az erőmű, és ehhez kaptuk meg az engedélyt is a hatóságtól – hangsúlyozta Mittler István, az erőmű sajtószóvivője. Az erőmű felelősségéről szólva leszögezte: ez a jogi kérdés már rendeződött, hiszen a Paksi Atomerőmű Rt. peren kívül megegyezett a hibás tisztítótartályt gyártó német– francia Framatome ANP-vel és a biztosítókkal.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
