Nem tudom, Mocsai Lajos szövetségi kapitány milyen tanulságokat vont le a francia válogatott elleni első, szerdai találkozó után, de az eredményből messzemenő következtetést aligha, s nem is szabad. Legfeljebb annyit, hogy a két csapat közel azonos képességű, hiszen a franciaországi egygólos,
24-23-as magyar siker után Veszprémben 31-31-es döntetlen született, azaz jelentősen egyik csapat sem jobb. De még ha az is lenne, mit jelentene? Semmit. Tavaly tíz nappal a világbajnokság előtt Káposztásmegyeren a franciák leiskolázták a mieinket, aztán a vb-n fokozatosan javulva, az éppen aktuális feladathoz mindig felnőve menetelt a döntőig a válogatott. A fokozatos javulással most is elégedettek lennénk, s akkor a lehető legfontosabb napokon, augusztus 27-én az elődöntőben és két nappal később, a fináléban játszana ellenállhatatlanul a csapat az athéni olimpián.
Mocsai ugyan ilyen messzeségbe nem hajlandó tekinteni, szerinte a negyeddöntő lesz a vízválasztó, mert ugyan a csoportbeosztásnak köszönhetően nem lehet kétséges a továbbjutás, a folytatás már annál nehezebb. Mivel a legkomolyabbnak tűnő riválisok – a franciák, a dánok, a dél-koreaiak és az olimpiai szerepléstől a norvégokat elütő spanyolok – mind a másik csoportban vannak, a negyeddöntőben sem kaphatunk könnyű ellenfelet. Legfeljebb abban lehet bízni, hogy a másik ágon akkora lesz majd a harc, hogy közben alaposan kifárasztják egymást a riválisok.
A veszprémi mérkőzés nem volt minden tanulság nélkül. Az már látszik, hogy Pálinger Katalinban ott pislákol az isteni szikra, jó védekezés esetén ugyanolyan parádés teljesítményre képes, mint a horvátországi vb-n; Görbicz Anita még bátrabban, érettebben irányít, ugyanakkor a szemtelenség határát súroló könynyedsége sem változott; Kulcsár Anita beállósként már most is szinte tarthatatlan, míg Pigniczki Krisztina a tőle megszokott könyörtelen szívóssággal védekezik. Radulovics Bojána ugyan visszafogottabb volt a megszokottnál, de sérülékenységét ismerve érthető az óvatossága. A kapitánynak komoly fejtörést okozhat, hogy Radulovics és Kulcsár védekezés közbeni cseréje miatt Ferling Bernadett és Farkas Ágnes nem válthatja folyamatosan egymást, három csere már kockázatos lenne.
A budapesti második találkozóra már sokkal góléhesebben érkezett Radulovics, talán éppen azért, mert miként a magyar csapat, az ellenfél is a szokottnál finomabban, nőiesebben védekezett, többnyire a veszélyes ütközéseket kerülték a játékosok. A világklasszis jobbátlövő élt is a lehetőséggel, 13 góljából hatot akcióból szerzett, s most valóban ellenállhatatlanul játszott. Hasonló teljesítményt nyújtott Görbicz Anita is, aki csodapasszai mellett parádés gólokkal ejtette ámulatba az ellenfelet, s bár a többség még messze van a legjobb formájától, azért a kapuban ezúttal több lehetőséget kapó Sirina is bemutatott néhány bravúrt, illetve a szélsők is igyekeztek felhívni magukra a figyelmet. Kísértetiesen hasonlított a mérkőzés a szerdaihoz, csak ezúttal a magyar válogatott vezetett a hajrá előtt négy góllal, s ezt a hátrányt dolgozták le a franciák, ám néhány másodperccel a dudaszó előtt Kirsner megszerezte a győzelmet.
De ha eddig éppen azt írtuk, hogy ezekből az eredményekből messzemenő következtetést nem szabad levonni, akkor most se tegyük, csupán örüljünk annak, hogy a világbajnok nyeretlen maradt a magyar válogatottal szemben, s ez azért nem lehet gond.
Az olimpiára készülő magyar férfi kézilabda-válogatott barátságos mérkőzésen 29-21-re kikapott a világbajnok horvát csapattól Csáktornyán. A 20. percig többnyire a magyar együttes vezetett, a házigazda horvátok azonban ezt követően fordítottak, és magabiztos játékkal nyerték a találkozót.
origo.hu
Halálos közúti baleset történt – ismét a vétlen sofőr az áldozat
