A Bechtel kolozsvári irodájában ültünk le beszélgetni Michael John Mixszel, a cég romániai leányvállalatának igazgatójával és Bogdan Sgarcitu kommunikációs igazgatóval.
– Árulja el nekünk, hogyan sikerült a Bechtelnek meggyőznie a kormányt az észak-erdélyi autópálya fontosságáról? A román politikusok korábban hallani sem akartak erről a nyomvonalról, helyette az úgynevezett négyes folyosót favorizálták.
(A románul feltett kérdés nem jut el az amerikai állampolgárságú direktorig, helyette a kommunikációs vezető válaszol.)
– Nem a Bechtel győzte meg a kormányt, hanem a politikusok hoztak okos döntést, melyhez megtalálták a legmegfelelőbb partnert a cégünk személyében.
– Építészeti szempontból mekkora kihívás az észak-erdélyi autópálya?
(A továbbiakban az igazgató válaszol kérdéseinkre.)
– Százhat éves vállalatunknak komoly tapasztalata van az építés területén a legkülönfélébb földrajzi körülmények között – válaszolja Michael John Mix. – Több évtizede építünk autópályákat is, munkánkban alapkövetelmény a magas minőség és a biztonságra való törekvés. A Bors–Brassó sztráda esetében nincsenek különleges mérnöki munkát igénylő feladatok, nem épül alagút, különlegesen hosszú híd, magas viadukt. A nyomvonal átlag ezerméteres tengerszint fölötti magasságon halad az Erdélyi-fennsíkon, nem megy át nagy hegyeken. Hidakat, aluljárókat természetesen építünk ezen a szakaszon is, de ezek rutinfeladatnak számítanak.
– Megvan a pontos nyomvonal?
– A sztráda huszonhat méter széles, ám ennél egy jóval szélesebb, másfél-két kilométeres sáv van berajzolva a térképen. Erre azért volt szükség, hogy a felvásárlástól-kisajátítástól függően legyen mozgásterünk. Így arra is van mód, hogy kikerüljünk egy-egy jelentősebb farmot, fontosabb turisztikai értéket.
– Hogyan haladnak a földek kisajátításával? Önök tárgyalnak az emberekkel?
– A kisajátításokat a kormány végzi, nekünk mindössze az a feladatunk, hogy az építési munkák ütemezését harmonizáljuk a területek felvásárlásának ütemével, mert így lehet hatékonyan dolgozni. Állandó kapcsolatban vagyunk a kormánnyal, és csak akkor kezdünk dolgozni egy területen, ha a tulajdonjog tökéletesen rendezett.
– Kik fogják építeni a sztrádát?
– A mérnökök között van amerikai, török, horvát és más nemzetiségű is. Eddig százötven helyi munkást alkalmaztunk, ez a szám az év végére ötszázra emelkedik. Az építkezések csúcsidejében, 2008-ban a tervek szerint négyezer alkalmazottunk lesz, s a beszállítók kiválasztásában is nagy hangsúlyt fektetünk a román cégekre.
– Az egyes szakaszok elkészülése után megnyitják azokat a forgalom számára, vagy csak a végén, egészben adják át az autópályát?
– Az elv az, hogy a lehető legkorábban hasznot érjen el a beruházás, vagyis az elkészült szekciókat megpróbáljuk azonnal átadni. Első lépésben – várhatóan 2008-ban – átadunk a forgalomnak a Kolozsvár– Vásárhely szakaszból egy hatvannégy kilométeres szelvényt, valamint a Bors–Berettyószéplak közti ötvenkilenc kilométert.
– Mit tudnak az üzemeltetésről? Fizetőkapuk lesznek vagy matricás rendszer?
– Mi csak az építők vagyunk, a sztrádát a Román Nemzeti Autópálya- és Országútügynökség fogja üzemeltetni. Annyit elmondhatok, hogy nem kaptunk megrendelést forgalomlassító idomok építésére, a tervek jelenlegi állása szerint nem épülnek fizetőkapuk. Az üzemeltetés módjáról a kormány dönt majd, de ha engem kérdez, én a matricás megoldást látom az esélyesebbnek.
– Hogyan haladnak a munkálatokkal? Évente hány hónapot tudnak dolgozni?
– Ezen az éghajlaton általában áprilistól októberig tudunk dolgozni, de persze ez függ az időjárástól is. Jelenleg a munkatársak munkavédelmi kiképzése folyik, és a betanítjuk a nehézgépkezelőket is, hiszen több olyan műszaki eszközt használunk, amilyenekkel eddig még nem dolgoztak Romániában. Dolgozunk az Aranyosgyéres melletti munkaterület és adminisztrációs központ megnyitásán.
– Erdély földje komoly történelmi értékeket rejt. Ki fogja feltárni az autópálya nyomvonalát, és mi történik akkor, ha jelentős leletet találnak?
– Tizennyolc helyen lesznek ásatások, a munkálatokat a területileg illetékes művelődési felügyelőségek és múzeumok munkatársai végzik. Úgy tudom, hogy a kormány már átutalta az intézmények számlájára az ehhez szükséges pénzt. Bízom benne, hogy a munka időben elkészül, és nem fogja hátráltatni az autópálya-építést.

Milliárdos osztalékkal a zsebében panaszkodik a sanyarú helyzetre a 24.hu tulajdonosa