Fizetőkapuk nélkül

A Magyar Nemzet kedvéért repült át Bukarestből Kolozsvárra az amerikai cég romániai igazgatója, aki a kormányzati kapcsolatokat firtató érdeklődésünkre nem is válaszolhatott, mert a kérdést „kifogta” a cég kommunikációs vezetője.

2004. 08. 07. 15:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Bechtel kolozsvári irodájában ültünk le beszélgetni Michael John Mixszel, a cég romániai leányvállalatának igazgatójával és Bogdan Sgarcitu kommunikációs igazgatóval.
– Árulja el nekünk, hogyan sikerült a Bechtelnek meggyőznie a kormányt az észak-erdélyi autópálya fontosságáról? A román politikusok korábban hallani sem akartak erről a nyomvonalról, helyette az úgynevezett négyes folyosót favorizálták.
(A románul feltett kérdés nem jut el az amerikai állampolgárságú direktorig, helyette a kommunikációs vezető válaszol.)
– Nem a Bechtel győzte meg a kormányt, hanem a politikusok hoztak okos döntést, melyhez megtalálták a legmegfelelőbb partnert a cégünk személyében.
– Építészeti szempontból mekkora kihívás az észak-erdélyi autópálya?
(A továbbiakban az igazgató válaszol kérdéseinkre.)
– Százhat éves vállalatunknak komoly tapasztalata van az építés területén a legkülönfélébb földrajzi körülmények között – válaszolja Michael John Mix. – Több évtizede építünk autópályákat is, munkánkban alapkövetelmény a magas minőség és a biztonságra való törekvés. A Bors–Brassó sztráda esetében nincsenek különleges mérnöki munkát igénylő feladatok, nem épül alagút, különlegesen hosszú híd, magas viadukt. A nyomvonal átlag ezerméteres tengerszint fölötti magasságon halad az Erdélyi-fennsíkon, nem megy át nagy hegyeken. Hidakat, aluljárókat természetesen építünk ezen a szakaszon is, de ezek rutinfeladatnak számítanak.
– Megvan a pontos nyomvonal?
– A sztráda huszonhat méter széles, ám ennél egy jóval szélesebb, másfél-két kilométeres sáv van berajzolva a térképen. Erre azért volt szükség, hogy a felvásárlástól-kisajátítástól függően legyen mozgásterünk. Így arra is van mód, hogy kikerüljünk egy-egy jelentősebb farmot, fontosabb turisztikai értéket.
– Hogyan haladnak a földek kisajátításával? Önök tárgyalnak az emberekkel?
– A kisajátításokat a kormány végzi, nekünk mindössze az a feladatunk, hogy az építési munkák ütemezését harmonizáljuk a területek felvásárlásának ütemével, mert így lehet hatékonyan dolgozni. Állandó kapcsolatban vagyunk a kormánnyal, és csak akkor kezdünk dolgozni egy területen, ha a tulajdonjog tökéletesen rendezett.
– Kik fogják építeni a sztrádát?
– A mérnökök között van amerikai, török, horvát és más nemzetiségű is. Eddig százötven helyi munkást alkalmaztunk, ez a szám az év végére ötszázra emelkedik. Az építkezések csúcsidejében, 2008-ban a tervek szerint négyezer alkalmazottunk lesz, s a beszállítók kiválasztásában is nagy hangsúlyt fektetünk a román cégekre.
– Az egyes szakaszok elkészülése után megnyitják azokat a forgalom számára, vagy csak a végén, egészben adják át az autópályát?
– Az elv az, hogy a lehető legkorábban hasznot érjen el a beruházás, vagyis az elkészült szekciókat megpróbáljuk azonnal átadni. Első lépésben – várhatóan 2008-ban – átadunk a forgalomnak a Kolozsvár– Vásárhely szakaszból egy hatvannégy kilométeres szelvényt, valamint a Bors–Berettyószéplak közti ötvenkilenc kilométert.
– Mit tudnak az üzemeltetésről? Fizetőkapuk lesznek vagy matricás rendszer?
– Mi csak az építők vagyunk, a sztrádát a Román Nemzeti Autópálya- és Országútügynökség fogja üzemeltetni. Annyit elmondhatok, hogy nem kaptunk megrendelést forgalomlassító idomok építésére, a tervek jelenlegi állása szerint nem épülnek fizetőkapuk. Az üzemeltetés módjáról a kormány dönt majd, de ha engem kérdez, én a matricás megoldást látom az esélyesebbnek.
– Hogyan haladnak a munkálatokkal? Évente hány hónapot tudnak dolgozni?
– Ezen az éghajlaton általában áprilistól októberig tudunk dolgozni, de persze ez függ az időjárástól is. Jelenleg a munkatársak munkavédelmi kiképzése folyik, és a betanítjuk a nehézgépkezelőket is, hiszen több olyan műszaki eszközt használunk, amilyenekkel eddig még nem dolgoztak Romániában. Dolgozunk az Aranyosgyéres melletti munkaterület és adminisztrációs központ megnyitásán.
– Erdély földje komoly történelmi értékeket rejt. Ki fogja feltárni az autópálya nyomvonalát, és mi történik akkor, ha jelentős leletet találnak?
– Tizennyolc helyen lesznek ásatások, a munkálatokat a területileg illetékes művelődési felügyelőségek és múzeumok munkatársai végzik. Úgy tudom, hogy a kormány már átutalta az intézmények számlájára az ehhez szükséges pénzt. Bízom benne, hogy a munka időben elkészül, és nem fogja hátráltatni az autópálya-építést.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.