Kétszázalékos bővülés

Az előrejelzések alapján 2004-ben kétszázalékos lesz az eurózóna növekedése. Bár kedvező az üzleti klíma, és a tartósan alacsony szinten lévő kamatok támogathatják a konjunkturális élénkülést, kockázatot okoz a háztartások visszafogott vásárlása, továbbá hosszú távon kérdésessé válhat a szociális ellátórendszerek fenntartása is.

Noha a világgazdaság alakulását befolyásoló Egyesült Államok gazdasága 2004 második részében, legalábbis a prognózisok szerint, mérséklődni fog, a Nemzetközi Valutalap (IMF) az eurózóna országaira vonatkozó, áprilisi, 1,7 százalékos idei gazdasági növekedésről szóló prognózisát két százalékra emelte fel, vagyis a vén kontinens a negatív külső hatásokat a belső tartalékokkal védheti ki. Az IMF viszont figyelmeztet a kockázatokra is: a munkaerő elöregedésére, továbbá a szociális ellátórendszerek működtetésére, illetve arra is: a háztartások kevesebbet költenek fogyasztási javak vásárlására. A szervezet az eurózónát képesnek tartja 2,5 százalék körüli növekedésre, ám az IMF ennél csak 0,5 százalékponttal lassúbb, az idén 2,0, jövőre pedig 2,1 százalékos növekedés tart valószínűnek. Az IMF arra számít, hogy az infláció jövőre ismét két százalék alá süllyed, és szerintük az EKB-nak már nem kell a kamatszintet mérsékelnie, ahogyan azt májusban tette.
Gyakorlatilag az IMF anyagát erősíti az IFO müncheni gazdaságkutató intézet kezelte üzleti hangulatindex is. A WES-mutató ez
év harmadik negyedévében 96,6 pontra nőtt a második negyedévi 89,8 pontról. Vagyis: az üzleti hangulat 2002 második negyedéve óta nem volt olyan kedvező mint ez év harmadik negyedévében, amikor a mutató 101,7 ponton állt.
Az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi ülésén változatlanul hagyta a történelmileg mélyponton, két százalékon lévő irányadó kamatokat. A tartósan alacsony szinten lévő kamatszint támogathatja a konjunkturális élénkülést. Ide vonatkozó hír, hogy Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke az elmúlt hetekben többször is aggodalmát fejezte ki a magas olajárak miatt. Az infláció az eurózóna tagországaiban emiatt átlépte a kétszázalékos szintet, azaz elvben meghaladta azt az ütemet, amit az EKB az árstabilitás határának tekint. Júliusban az eurózónában 2,4 százalékot ért el az éves szintű pénzromlás, ám az EKB ennek ellenére középtávon biztosítottnak látja az árstabilitást. Szakértők arra számítanak, hogy az EKB majd csak az év végén emeli a kamatokat.

Az EKB jelenlegi irányadó kamata nem marad örökké a mélyponton, bár egyelőre nincs tervbe véve az emelés – jelentette ki Guy Quaden, az EKB igazgatótanácsának a tagja az MTI jelentése alapján. A belga jegybank vezetője a L’Echo című pénzügyi lapnak nyilatkozott.