A magányos óvodás

k ö n y v e s h á z

Vörös István Hajnali tolvaj című kötetét olvasva folyton Kosztolányi Dezső jut az ember eszébe, és egyáltalán nem azért, mintha utánérzés volna. Ellenkezőleg: a kötet minősége, mívessége és bája emlékeztet a Nyugat nagy korszakára. Vörös István egyébként a meseregény Magányos óvodás panaszai című versével tiszteleg is a nagy előd előtt. A Hajnali tolvajjal kapcsolatban azért fontos hangsúlyozni, hogy a magyar irodalom legjobb hagyományait viszi tovább, mert – feltéve, hogy elég magyartanár kezéhez eljut – bizonyosan kötelező olvasmány lesz belőle. Egyesíti ugyanis mindazt, ami a kiskamaszok, a felső tagozatos korosztály irodalomhoz édesgetéséhez szükséges lehet: érdekes a története, izgalmas a nyelvezete, ezenfelül még „trendi”, vagyis divatos a témaválasztása is: varázslatról, álomvilágról, időrablásról szól újszerű szerkezetben.
A Hajnali tolvaj műfaja a szerző meghatározása szerint verslabirintus. Ezen azt kell érteni, hogy a történet eredetileg CD-re íródott azért, hogy az egyes versek, illetve szabad versek között szabadon lehessen ugrálni. A történet szerint egy hajnalon ellopják a Parlamentből a koronát, de az is lehet, hogy egy boszorkány – aki egyébként képes egyszerre akár hét madárrá is átváltozni – nem a koronát, hanem az időt lopja el, ezért van az, hogy a felnőttek átalusszák a napot. Vagy előfordulhat, hogy az egész nem történt meg, csupán egy Misi nevű kisfiú álmodta? Esetleg a kishúga? Azért nem lehet ezt pontosan tudni, mert mint mondtuk, verslabirintusról van szó, tehát a versek tetszőleges sorrendbe rakhatók, és így más-más értelmet kaphat a történet.
A nyomtatott változatban lábjegyzetek és a kötet végén térkép segíti a tájékozódást. Rendkívül mulatságos a térkép szerint haladni, már csak azért is, mert Sági Annamária és Spote Stany misztikus hangulatú rajzai tovább fokozzák az ébrenlét határán való billegés sejtelmes hangulatát, olyannyira, hogy az ember szinte oda kívánkozik a pesti „ködfoszlányos” novemberi reggelbe, amikor a kukásautók végigzörögnek a városon „… és az utcán térdek, lábak, könyökök, alvó angyalok, éber ördögök…”
A Csimota Könyvkiadó alapítása pillanatától színvonalas, értelmes gyermekirodalom kiadását vállalta, mindig figyelve arra, hogy összhangban legyen kép és szöveg. Már bizonyított a Londoni mackókkal és az Állatok a tubusban című albummal. Vörös István Hajnali tolvajának kiadásával pedig olyan kötet megszületésénél bábáskodott, amelyet Böszörményi Gyula Gergő és az álomfogók című regénye mellett – remélhetően – a huszonegyedik század elejének meghatározó ifjúsági irodalmaként említ majd az irodalomtörténet. És erre igazán büszkék lehetnek a Csimota szerkesztői.
(Vörös István: Hajnali tolvaj. Csimota Könyvkiadó, Budapest, 2004. Ára: 2250 forint)