Egyelőre nem írhatja ki Mádl Ferenc államfő a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazást, mivel a referendumot elrendelő országgyűlési határozatot három magánszemély, köztük egy jogász megtámadta a taláros testületnél. Információink szerint mindhárom jelenlegi kifogást budapesti lakos terjesztette be. Az egyik indítványozó szerint nem egyértelmű a feltett kérdés, mivel abból nem derül ki, hogy milyen feltételek megléte esetén kaphatnak majd magyar állampolgárságot a határon túli magyarok. A másik beadvány azért veti el a referendumot, mivel az állampolgárok nem kaptak megfelelő tájékoztatást döntésük következményeiről. A jogász kifogása szerint a referendum eredményétől függően felvetődhet, hogy olyan törvényt kellene alkotnia az Országgyűlésnek, amely alapján a „magyar állammal való tényleges kapcsolatban nem álló személyek juthatnának alanyi jogon magyar állampolgársághoz”, így ők nem kaphatnának az alkotmányba rögzített konzuli védelmet.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke politikai aknamunkának minősítette a kifogásokat. Hozzátette: azok időhúzásra alkalmasak, és nincs kétsége afelől, hogy az Alkotmánybíróság zöld utat ad majd a népszavazáshoz.
Tegnap az MSZP nemzetpolitikai tagozatán is téma volt a kettős állampolgárság, amiről Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő úgy vélekedett: az nem összeegyeztethető az autonómiával. Eörsi Mátyás, a külügyi bizottság SZDSZ-es alelnöke korábban azt mondta: az erdélyi magyarok többségének jobboldali szimpátiája miatt nem érdeke az MSZP-nek és az SZDSZ-nek, hogy választójoggal járó kettős állampolgárságot kapjanak a határon túli magyarok. Németh Zsolt (Fidesz) riogatásnak minősítette Eörsi felvetését, mivel fel sem vetődött a szavazati jog megadása.
Jegyzet a 7. oldalon
origo.hu
Ismét együtt Kulcsár Edina és Csuti – nagy nap volt a mai
