Elfogadta a török parlament tegnap este az új büntető törvénykönyvet, elhárítva ezzel a fő akadályt az EU-csatlakozási tárgyalások lehetséges megkezdésének útjából.
A törvényhozás rendkívüli ülésén megszavazott módosítások erősítik a jogállamiságot és a véleménynyilvánítási szabadságot, az eddiginél jobban védik az emberi jogokat, ezen belül a nők jogait, szigorúbban büntetik a kínzást, a korrupciót, a nemi erőszakot, az ember- és kábítószer-kereskedelmet. Az új btk.-ban végül is nem szerepel bűncselekményként a házasságtörés. (E cselekmény bűncselekménnyé nyilvánításának terve komoly válságot idézett elő Törökország és az Európai Unió viszonyában.)
A török parlament ezenkívül elfogadta az új polgári peres rendtartást, valamint az igazságügyi reformot, amely előirányozza regionális fellebbviteli bíróságok felállítását. A büntetőjog reformjának elfogadását az Európai Bizottság előfeltételként támasztotta a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Az ankarai parlament vasárnapi határozata nyomán elhárult az akadály az elől, hogy Günter Verheugen bővítési biztos közzétegye október 6-án esedékes jelentését Törökország felkészültségéről. EU-illetékesek szerint a jelentés valószínűleg a tárgyalások megkezdését fogja ajánlani, de még hosszú évek eltelhetnek, amíg Törökország az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat.
Jóllehet a házasságtörés bűncselekménnyé nyilvánítását a nemzetközi botrány nyomán levették a napirendről Ankarában, már annak puszta terve is jóvátehetetlennek tűnő kárt okozott Törökország külföldi megítélésében. Török kommentátorok és ellenzéki politikusok szerint az iszlám törvénykezést idéző elképzelés „bizalmi válságot” idézett elő, komoly kétségeket keltett Európában Törökország világi és európai jellegét illetően, s a török EU-tagságot ellenzők malmára hajtja a vizet. Az Európai Unió tagországai decemberi csúcstalálkozójukon döntenek arról, hogy kitűznek-e időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Törökországgal.

Zápor és 30 fokos hőség várható