Termelékenységében és hatékonyságában egyre inkább állja a versenyt Magyarország vállalati szektora az Európai Unió tagállamainak vállalataival, az állami szféra azonban jelentős reformokat igényel – jelentette ki Járai Zsigmond azon a konferencián, amelyet az Út az euróhoz címmel rendeztek meg Budapesten a hét végén.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Központi Bank (EKB) és számos uniós jegybank vezetőivel tartott tanácskozáson Járai hangsúlyozta: amennyiben a korábban beígért államháztartási reformok továbbra is késnek, akkor a piacok elbizonytalanodhatnak, s ez megmutatkozhat az állampapírok kamatszínvonalán is.
Hazánk késleltetett eurózóna- csatlakozásával kapcsolatban Lukasz Papademosz arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország jelentős lépéseket tett az euró bevezetése felé, az utóbbi időszakban azonban visszalépés figyelhető meg a csatlakozás folyamatában. Az EKB alelnöke szerint a maastrichti követelmények teljesítése ugyanannyira fontos, mint az, hogy az eurót bevezetni kívánó ország az egy főre eső GDP-t tekintve minél előbb közelítsen az uniós átlaghoz, vagyis folyamatosan emelkedjen az adott államban az életszínvonal.
Lukasz Papademosz azt is kifogásolta, hogy Magyarországon túl sokan dolgoznak a közszférában. Az Európai Központi Bank alelnöke kiemelte: az új tagállamokban az egyik legfőbb gond az, hogy magas az államháztartás GDP-arányos hiánya, ezért elkerülhetetlen a szükséges szervezeti reformok mielőbbi megvalósítása. A maastrichti előírások megvalósításához el kell érni a monetáris és a fiskális politika összhangját, ami nélkülözhetetlen az alacsony infláció megvalósítása érdekében – mutatott rá Papademosz. Előadását követően egy kérdésre válaszolva kifejtette: a görög költségvetési revízió is mutatja az igényt a pénzügyi statisztikák minőségének és megbízhatóságának javítására, s a közös és egységes módszertan alkalmazására a költségvetési deficit becslésében is.
Mint ismert, nemrég a Nemzetközi Valutaalap (IMF) fogalmazott meg kemény kritikákat a magyar gazdasággal kapcsolatban. A szervezet elsősorban hazánk kiugróan magas költségvetési és folyó fizetésimérleg-hiányát értékelte aggasztónak, s megállapította, hogy a túlzott deficit feszültségeket kelt a gazdaságban. A valutaalap értékelése szerint az államháztartási hiányon kívül jelentős problémát okoz a tavaly óta felpörgő infláció is. A pénzromlás megugrásában része volt az előző két évben végrehajtott túlzott béremelésnek is – állapította meg a jelentést elfogadó igazgatótanács közleménye.
origo.hu
Zápor és 30 fokos hőség várható
