Még nem végzett átfogó ellenőrzést az ÁSZ a Hitelgarancia Rt.-nél, a jelenlegi vizsgálat a központi költségvetés ellenőrzésének keretében történt, az állami viszontgarancia-előirányzat megalapozottsága, a zárszámadás ellenőrzése folyamán. A számvevők megállapították: a HG Rt. 2002-ben a mikro-, kis- és középvállalkozások részére nyújtott teljes banki hitelek 12 százalékára, 2003-ban pedig kilenc százalékára vállalt kezességet. Az rt. üzleti aktivitása 2002-ben 24, 2003-ban 5,5 százalékkal nőtt, utóbbi teljes egészében a Széchenyi-hitelkártyához adott kezességvállalásból adódott. A likviditási gondok miatt a rövid lejáratú, éven belüli hitelek domináltak, a fejlesztési igények háttérbe szorultak.
A kezességvállalás összege – a hitelekre és azok kamataira – a vizsgált időszakban 309 milliárd forint volt, amely 28 500 darab hitelszerződéshez és 400 milliárd forint összegű hitelkihelyezéshez kapcsolódott.
A csak a hitelösszegre vállalt kezességek a hitelintézetek által nyújtott teljes hitelösszeg 66 százalékára rúgtak. A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség s az abból származó fizetési kötelezettség 70 százalékára a központi költségvetés viszontgaranciát vállal a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott keretösszegig. Az ezzel kapcsolatos kiadások a költségvetési előirányzaton belül maradtak, 2002-ben annak 25 százalékát, 2003-ban 57 százalékát tették ki – állapította meg az ÁSZ. A bankok a kezességvállalások 3,6 százalékát váltották be, ami a számvevők szerint arra utal, hogy a kis- és középvállalkozások tevékenysége a társaság biztosítéki hátterével megerősödött, azaz törleszteni tudták a hitelt.
A kockázatmegosztás jól működött, mivel a bankokat átlagosan 34, a költségvetést 46, az HG Rt.-t pedig húszszázalékos kockázat terhelte. A beváltott kezességekből származó követelések behajtásából elért bevétel átlagosan a követelések 37 százalékának felelt meg. A társaság vagyonának növekedésében a nyereséges gazdálkodáson túl a számvevők szerint az is szerepet játszott, hogy a részvénytársaság mentesül a társasági adó fizetése alól, s a tulajdonosok az alapítás óta nem vontak ki osztalékot.
Mint ismeretes, a Hitelgarancia Rt. a magyar állam többségi tulajdonában van, 2003 végén az állam közvetlen tulajdonosi részesedése 50,02 százalék volt, közvetett tulajdoni részesedése – a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-n és az Export-Import Bank Rt.-n keresztül – 14,32 százalék. A további tulajdonosok magyarországi hitelintézetek.
Nem egyeztetett javaslatok
Emlékezetes, hogy az állam tulajdonosi jogait 2002. május 26-ig a pénzügyminiszter gyakorolta, azóta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. gyakorolja. Júniusban harmadszor hívták össze – alig egy hónap leforgása alatt – a HG Rt. közgyűlését, amelyeken az ÁPV Rt. képviselője minden alkalommal előre nem egyeztetett javaslattal állt elő. A legutóbbi rendkívüli közgyűlésen azzal a megbízással érkezett az ÁPV Rt. delegáltja, hogy kezdeményezze Kismarty Lórándné – a HG Rt. vezérigazgatójának – visszahívását az igazgatóságból. Ennek következtében meg kellett volna válnia vezérigazgatói tisztétől is, mert az alapító okirat szerint az igazgatósági tagok közül választják ki a vezérigazgatót. A kereskedelmi bankok azonban megtorpedózták az ÁPV Rt. javaslatát, így továbbra is Kismarty Lórándné maradt a HG Rt. vezérigazgatója. Az ÁPV Rt. a HG Rt. idei első közgyűlésén delegálta az intézmény igazgatóságába László Csabát, a Medgyessy-kormány idén januárban menesztett pénzügyminiszterét.
