A Nobel-díjat a svéd kémikus-feltaláló Alfred Nobel alapította 1895. november 27-i végrendeletével. Úgy kívánta, hogy értékpapírokba fektetett vagyonának kamataiból évente részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, illetve az irodalom kiemelkedő egyéniségei, valamint az az ember, aki „a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért…” Ezeket a díjakat 1901 óta osztják ki. Ezt a sort egészíti ki 1968-tól a közgazdasági Alfred Nobel Emlékdíj, amelyet a svéd központi bank, a Sveriges Riksbank hozott létre fennállásának 300. évében.
A mintegy egymillió dolláros Nobel-díj konkrét teljesítményt, eredményt ismer el az alapító szándéka szerint, nem egy-egy tudományos pályát vagy életművet. Az elismerést a jelölt csak életében kaphatja meg. A béke Nobel-díjat szervezetnek is odaítélhetik, a többit azonban csak személyeknek.
A díjak odaítéléséről a beérkező jelölések alapján döntenek: a fizikai és a kémiai Nobel-díjról, valamint a közgazdasági Alfred Nobel Emlékdíjról a Svéd Királyi Akadémia; a fiziológiai-orvosi Nobel-díjról a svéd Karolinska Intézet; az irodalmi Nobel-díjról a Svéd Akadémia (ez nem azonos a Svéd Királyi Akadémiával!); a béke Nobel-díjról a norvég parlament, a storting öttagú Nobel-bizottsága. A díjakat december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján veszik át a kitüntetettek.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
