Naponta húsz tonna dinamittal eltüntetni az Erdélyi-érchegység négy hegyét. Kitelepíteni falvakat, lerombolni százéves házakat, ledózerolni templomokat és temetőket. Licitálni a szülőföldre, majd fenyegetőzni, amíg el nem költözik mindenki a munkagépek útjából. Ez az immár közismert terve annak az amerikai tulajdonos részvételével működő, kanadai–román cégnek, amely Verespatak és környéke aranyát kívánja kiaknázni cianidos technológiával, óriási mennyiségű szennylevet tárolva a teljesen eltüntetett Szarvaspatak helyén. A terv előkészítése évek óta folyik, az érintett két falut már részben lerombolták.
Az Európai Unió múlt pénteken lezárta Románia csatlakozásának környezetvédelmi fejezetét, amely nem rögzíti a verespataki beruházás elhagyását. Csupán abban az irányban gyakoroltak nyomást az unió helyszíni bejáráson
is részt vevő képviselői, hogy az aranybánya-beruházást végző Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) garantálja, betartja a cianidos bányatechnológiára vonatkozó uniós szabályokat. Erre a vállalkozás ígéretet is tett.
A környezetvédők és a Fidesz szerint ez nem tekinthető a román fél részéről tett engedménynek, és az EU-csatlakozásról való szavazás az utolsó alkalom a bányanyitási tervek megakadályozására. A magyar Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szocialista többsége ugyanakkor elutasította, hogy a kérdést napirendre tűzzék, Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter pedig képtelenségnek tartotta, hogy fellépjen egy még be sem nyújtott beruházási engedély elutasítása érdekében. Lányi András, a Védegylet alapítója ezután lemondásra szólította fel a minisztert, aki kurtán csak annyit válaszolt: egy esetleges szennyezés Verespatak felől legfeljebb tíz százalékban érintené a Magyar Köztársaság területét. Hiába szólalt fel a parlamentben Turi-Kovács Béla,
a környezetvédelmi bizottság fideszes elnöke és számos ellenzéki politikus is az ügyben, a magyar kormány nem emel vétót az EU-ban a beruházás miatt.
Az élővilágban okozott beláthatatlan következmények mellett borzasztó pusztulást jelenthet az aranybánya megépítése a tájszerkezetben és a helyi kultúrában is. A bányaprojekt teljes futamideje alatt évi átlagban 550 ezer uncia aranyat hoznak majd a felszínre, több mint 4,5 milliárd dollárnyi értéket kiaknázva. A verespataki lelőhely körülbelül 17 év alatt merül ki, de hogy utána mi lesz a környékkel, arról a beruházó nem nyilatkozik.
A helybeliek kezdetben húszezer dollárt kaptak ingatlanukért, de érthető, hogy sokan az eladás mellett döntenek, hiszen az árak azóta 130 ezer dollárra ugrottak. A lakosság egy része ennek ellenére a helyben maradást választotta. Kocsis Tibor Új Eldorádó című filmjének egyik jelenetében egyikük, egy román asszony törölgeti könnyeit a szarvaspataki temetőben. A fiát 18 éves korában szólította magához az Úr, azóta naponta kijár a sírjához. Mint mondja, ez tartja életben. Bármit ígérhetnek is a számára, nem költözik.
Azonnal ölhet a cianid. Kékedi Nagy László, a Babes–Bolyai Tudományegyetem vegyészprofesszora szerint, ha a verespataki cianidos vizek beszűrődnek a talajba, a folyókba, akkor az egész völgyet elszennyezhetik – és nemcsak cianiddal, hanem nehézfémekkel is. A szakértő a Transindex nevű internetes lapnak elmondta: az állatok szervezetébe kerülő cianid azonnali pusztulást okozhat, hiszen kivonja a cinkiont az enzimekből, amelyek abban a pillanatban inaktiválódhatnak. Amennyiben az anyag a cinkiont légzőenzimből vonja ki, az élőlény megfullad. A cianid ráadásul nagyon nagy sebességgel szívódik fel a szervezetben, és nemcsak a bélcsatornán, hanem a bőrön át is képes bejutni, például a sebeken, horzsolásokon keresztül. Mivel nagyon gyorsan bekerül a véráramba, hiába van ellenszer, az már nem tudja utolérni. Ötven-hatvan milligramm kálium-cianid már halált is okozhat.
