Nem nőtt az elmúlt egy évben a magyar lakosság számítógéppel való ellátottsága, s nem csökkent a digitális szakadék sem – közölte a BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ a World Internet Project (WIP) felmérését. Tavaly a lakosság 25 százaléka, az idén 29 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szokta-e használni az internetet. Ez lassú, ám biztos fejlődést jelent, de semmiképp sem áttörést. A távirati iroda által közölt elemzés szerint még inkább elgondolkodtató ez a tendencia, ha azt az aggasztó adatot is számításba vesszük, miszerint az otthoni számítógépek terjedésének üteme lassul: egy év leforgása alatt lényegében változatlan, 32 százalék maradt a számítógéppel ellátott háztartások aránya. A látszólag lendület nélküli terjedésnek a WIP-kutatás szerint nemcsak anyagi, hanem kulturális és tudati okai is vannak. A világhálót nem használók csoportjában az évek folyamán egyre csökkent azok aránya, akik túl drágának tartották az internetet, ám radikálisan s meglepő módon nőtt azoké, akik azért nem használják a világhálót, mert ez a lehetőség nem érdekli őket, vagy úgy vélik, nincs szükségük rá. Ez a tendencia az idén is folytatódott. Egyre erősödik a digitális két Magyarország modellje, vagyis az életkor és az iskolai végzettség mentén nemzetközi összehasonlításban is drasztikus különbség, digitális szakadék tátong a társadalom két része között. Magyarázatként az iskolai internetelérést lehetővé tévő Sulinet-program említhető: míg a 25 évesek vagy annál fiatalabbak közt 70 százalék a netezők aránya, az idősebbek körében csupán húsz százalék.
Az EU-ban jövő év áprilisban vezetik be az eu végződésű internetcímeket, domainneveket. Valamenynyi márkanévvel rendelkező cég vagy magánszemély igényelhet eu végződésű internetcímet, feltéve, ha valamelyik EU-tagországban van lakóhelye. A címek elosztásánál a szokásos elvet érvényesítik: a korábban jelentkező kapja meg a jogot a cím viselésére. Eddig világszerte 46,5 millió internetcímet regisztráltak, közülük 28,1 millió com végződésűt.
Növekedés hátrányban. Fél év alatt háromszázezerrel nőtt az internetet használó magyar felnőttek száma, amely így eléri az 1,8 milliót. Ez azt jelenti, hogy – a GfK Piackutató Intézet adatai szerint – a 15 éves és idősebb lakosság 21 százaléka él a világháló adta előnyökkel. Hiába azonban a gyors fejlődés Magyarországon, mert a régió többi országához képest így is hátrányban vagyunk: az EU-hoz idén csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai ország között nálunk legalacsonyabb az internethasználók aránya. Például a régiónkban éllovas Szlovéniában a felnőttek 50, Észtországban 46, Csehországban 35, Szlovákiában 33 százaléka használja az internetet.
