Rövid távon akár ki is szoríthatják a devizaalapú hitelek a piacról a forintban felvehető kölcsönöket. Hosszú távon azonban a keresletet csökkentheti a makrogazdasági helyzet átalakulása; a forintkamatlábak várható mérséklése. Ezt a folyamatot erősíti, hogy a Gyurcsány-kormány, személyesen maga a miniszterelnök is eltökélt nemzeti valutánk drasztikus gyengítésében.
A devizaalapú finanszírozásra általánosságban elmondható, hogy a forintalapú ajánlatokhoz képest alacsonyabb indulókamatokat biztosít, amely viszont a futamidő során változhat. E finanszírozási konstrukció jelentős kockázata abban rejlik, hogy a kamat alapvetően két tényezőtől függ. Az egyik: a devizahitel-kamatok Euribor, illetve CHF Libor szerinti változása, a másik tényező pedig a forint euróhoz és svájci frankhoz viszonyított árfolyamának változása. A devizaárfolyam változásának kockázata jelentősen megugrott, miután az MNB intervenciós árfolyamsávját 15 százalékra kiszélesítették. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy kedvezőtlen esetben akár 30 százalékkal is megnőhet a tőketartozás, ami például kétmillió forintos hitelösszeg esetén 600 ezer forintot jelent. Ha tehát a forint a svájci frankhoz képest erősödik, úgy a hitelünk törlesztőrészlete csökken, ha pedig gyengül, abban az esetben emelkedik. A „devizás megoldást” tehát akkor érdemes választani, ha fontos, hogy az első időszak terhei különösen alacsonyak legyenek. Ez főként a rövid futamidejű gépjármű-vásárlási hitelekre vonatkozik. A forintalapú gépjármű-vásárlási hitelünk előnye ugyanakkor a kiszámíthatóságban rejlik, hiszen a kamatszint kizárólag a magyarországi pénzpiaci viszonyoktól függ, viszont független a forint különböző devizákhoz viszonyított árfolyamától.
Miután az érdeklődés továbbra sem lankad a külföldi fizetőeszközben felvehető kölcsönök iránt, egyre több bank jelenik meg ilyen típusú termékkel a piacon. A Magyar Külkereskedelmi Banknál évekkel ezelőtt vezették be a devizahiteleket, azután más bankoknál is (Erste, Inter-Európa) fokozatosan megjelentek a hasonló konstrukciók. De olyan bővülésre senki sem számított, mint amely az utóbbi hónapokban, illetve jelenleg is zajlik. A felsorolt hitelintézetek mellett már a K&H és a CIB Bank is kialakította saját, devizaalapú termékeit. Azok a Magyarországon működő bankok pedig, amelyek ezt eddig nem tették, szintén beszálltak a versenybe: a Raiffeisen Bank után a HVB is új konstrukciókkal rukkolt elő. A kimutatások alapján a hosszú lejáratú ingatlankölcsönök több mint harmadát már devizaalapon helyezik ki a bankok. Mivel a lakáshitelpiac két főszereplője közül a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. csak tavaly júniusban indította el devizahitelezését, az OTP Bank pedig ugyancsak nyáron „vágott bele” az üzletbe, arra lehet számítani, hogy a következő hónapokban még nagyobb ütemű lesz a növekedés.
Megállapítható tehát, hogy a devizaalapú hitelek törlesztőrészlete eleinte lényegesen alacsonyabb a forintalapú hitelekénél. Az árfolyam és a kamat változásában rejlő kockázatot még elméletileg „elbírja” a két konstrukció közötti kamatkülönbség. A jelenleg zajló forintgyengítés ugyanakkor jelentősen megnöveli a devizaalapú hitelek veszélyét.
*****
Riasztó lengyel példa. Az MNB kimutatásai szerint a magyarországi vállalatok hiteleinek 60-62 százaléka, a lakossági hitelek tíz százaléka ma már devizaalapú. Elsősorban svájcifrank-alapú hitelekről van szó, amely jelentős kockázati tényezőt rejtenek magukban az egész magyarországi bankrendszer számára. A vállalati hitelezés területén igen nagy mértékű a svájcifrank-alapú hitelek aránya, s ez azt valószínűsíti, hogy a cégek úgynevezett nyitott pozíciót tartanak fenn, ami további kockázati tényező a vállalatok és a finanszírozó bankok számára. Az árfolyamkockázat ugyanis könnyen hitelkockázattá „változhat át”. Az árfolyam gyengülése és a kamatszint emelkedése 15-20 százalékos törlesztőrészlet-növekedést is indukálhat, ami pedig a vállalatok és a devizában eladósodott lakosság fizetési nehézségeit vonhatja maga után. Intő példa Lengyelországé, ahol a zloty 15-20 százalékos leértékelődése következtében tömegesen váltak fizetésképtelenné a cégek.
Kevesebb állami támogatás. Használt lakásokra igénybe vehető támogatott hitelekre 121,3 milliárd forint értékben 31,4 ezer szerződést kötöttek tavaly – állapítja meg tegnap napvilágot látott felmérésében a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Kft. A havi volumen május óta a törtrésze annak, mint ahányan erre a támogatásra jogosultak lennének. A használt lakásokhoz felvehető támogatott hitelek mennyisége folyó áron sem éri el a 2002. évi szint húsz százalékát. A volument a 2003-as évvel nem is érdemes összehasonlítani, hiszen a 2004. első negyedévi szerződések jelentős hányadát tulajdonképpen 2003-hoz kellene számolni. Tavaly áprilistól kezdve az új lakások építéséhez és vásárlásához igénybe vehető államilag támogatott hitelek havi volumene nagyjából a 2002. évi szinten stabilizálódott. A múlt esztendőre rányomta a bélyegét, hogy 2002–2003-ban a rendkívül kedvező szabályozás, a szigorításoktól való félelem s a központi bérintézkedések hatására, aki megtehette, felvette az államilag támogatott lakás célú hitelt. Ez a kereslet azután hiányzott a tavalyi év piacáról. A volumeningadozás valós mértékét elfedi az a tény, hogy az év első hónapjaiban még a régi feltételekkel befogadott hitelekre kötöttek szerződéseket – hívják fel a figyelmet a DEM szakértői. 2004 másik fontos fejleménye, hogy a használt lakásokhoz felvehető devizaalapú hitelek az államilag támogatott hiteleknél olcsóbbá váltak, így nagyrészt kiszorították azokat. E folyamatok hatására a lakás célú hitelek 2004-ben 35, ezen belül a támogatott hitelek volumene 56 százalékkal esett vissza 2003-hoz képest, miközben a nem támogatott lakás célú hitelek volumene négy és félszeresére nőtt. (K. T. L.)
