Kovács Gyula nyugállományú alezredes azt írta a Népszabadságban megjelent olvasói levelében, hogy csökkentették az iraki magyar misszió katonáinak túlélési esélyeit azok a BTR 80–A típusú páncélozott járművek, amelyeket a honvédség szállíttatott az arab országba a szállítási feladatok védelmére, mert ezeket az eszközöket az oroszok nem hadműveleti területekre, hanem belügyi karhatalmi erők részére fejlesztették ki.
Ismeretes, erről Simicskó István (Fidesz) is szólt a parlament honvédelmi bizottságában, miután Nagy Richárd posztumusz hadnagy egy ilyen jármű búvónyílásában állva, egy út menti akna által okozott sérülés miatt meghalt Irakban.
Kovács Gyula állítása szerint a BTR-ek páncélzata nem véd a nagyobb űrméretű géppuskák lövedékeitől, és a tíz méternél közelebb robbanó tüzérségi lövedékek repeszei ellen sem. A honvédség viszont darabonként százmillió forintért beszerezhetett volna olyan gyalogsági harcjárműveket, amelyeknek erősebb a páncélzata, és nem kívánják meg, hogy a búvónyílásban állva tájékozódjanak bennük a katonák. A szakértő szerint elhelyezhettek volna a járművekre automatikus célmegjelölést és célfelderítést segítő eszközöket, illetve felszerelhették volna a menetoszlop első, biztosító autóját olyan zavaróberendezéssel, amellyel tönkretehetik az út mentén elhelyezett akna elektronikus érzékelőjét.
– Az alezredes úr sok információnak nincs a birtokában, amely megalapozhatná a véleményét – közölte lapunkkal Bocskai István. A HM szóvivője állítja: az iraki miszszió felkészítésekor minden szükséges biztonsági intézkedést megtettek, de az eljárásmódokat a helyi tapasztalatok alapján kellett átalakítani. Példaként említette azokat az amerikai terepjárókat, amelyeket páncélzattal láttak el, de kiderült: ettől sebezhetőbbé váltak.
origo.hu
Az Orbán Balázst támadó Polyák Gábor David Pressman pénzosztója
