Fogyatkozik a bizalom

Miközben a kormány gyarapodó nemzetgazdasággal, kisebb államháztartási hiánnyal, csökkenő inflációval és az életkörülmények javulásával számol 2005-ben, addig a kutatók a „hivatalos” előrejelzésnél pesszimistább képet festenek. A feladat adott: most azt vizsgáljuk, hogy a nemzetgazdaság idén hogyan alakul, s kinek teljesülhetnek a várakozásai – egy kedvezőtlen megítélésű országban.
Bevezetőül annyit, hogy erre az esztendőre négyszázalékos gazdasági növekedéssel, 4,5 százalékos inflációval és az államháztartás 0,6 százalékponttal javuló egyenlegével számol a kormány. Az előrejelzés szerint a reálbérek növekedése a négyszázalékos tartományba is kerülhet. Ezzel szemben a szakértők többek között hiányolják az államháztartási reformot, s felhívják a figyelmet a külső egyensúllyal kapcsolatos problémákra, továbbá a kormányzati előrejelzéshez képest nagyobb drágulást jósolnak. Az euró bevezetéséhez köthető konvergenciaprogramban foglaltakat 2005-ben sem fogja az ország teljesíteni – derül még ki a gazdaságkutatók vonatkozó összefoglalóiból. Intő jel az is, hogy a jelenlegi, mintegy 40 milliárd euró feletti államadósság a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva körülbelül azon a szinten van, ahol az 1995-ös gazdasági válság idején volt. De vissza a kormányzati tervekhez! A kormány fordulatot és felzárkózást ígér 2005-re, hangoztatván: jelentősen csökkennek a fizetési kötelezettségek – elsősorban az adók mértéke –, az állam pedig visszafogja a költekezéseit. A Gyurcsány-kormány elképzelései alapján csökken a központi apparátus is, azaz leépítik a 2002-től mesterségesen felduzzasztott bürokráciát. Az ígérethalmaz kiemelt része, hogy lefaragják az államháztartás hiányát.
S itt álljunk meg egy szóra! Jelenleg pont az okoz dilemmát az uniós tagállamok pénzügyminiszterei körében, hogy a magyar és a görög államháztartási deficit nagysága kapcsán milyen lépéseket tegyenek… A legfrissebb hírek szerint a szégyenpadra kiültetett Magyarország és Görögország magas deficitjének szankcionálásáról akár napokon belül dönthetnek az Európai Unió tagországainak legfőbb pénzügyérei. Nagy kár, hogy pont most került ez terítékre, hiszen a Fitch Ratings hazánk forintadóssága kapcsán megszületett visszaminősítése, majd a Merrill Lynch negatív tartalmú „magyar” körképe után a régi-új információ hazánkról a külföld számára ismét kellemetlen kicsengésű. Az uniós elmarasztalásról még annyit, hogy az Európai Bizottság (EB) tavaly decemberi állásfoglalása szerint nem voltak elég hatékonyak azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány hozott az államháztartási hiány korrigálására. A testület közleménye alapján ugyan bizonyos előrehaladás tapasztalható, ám a 2004-re tervezett 4,6 és az idei esztendőre tervezett 4,1 százalékos deficit valószínűleg 0,9 százalékkal nagyobb lesz. Tegyük hozzá: sajnos, jól számoltak Brüsszelben. Az Európai Bizottság (EB) ugyanakkor azt is hangsúlyozta: pótlólagos intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a kormány által rögzített célkitűzés, tehát az, hogy 2008-ra a deficit 3 százalék alá kerüljön, elérhető legyen. Az EU legfontosabb döntéshozó szervezete szerint ugyan 2004-ben bizonyos mértékű konszolidáció megvalósult, mégis a magyar hatóságok bevezetett intézkedései – a négy megszorító csomag és lépések a további túlköltekezés elkerülésére – nem alkalmasak a megfogalmazott hiánycél elérésére. Ami pedig a 2005-ös célkitűzést illeti, jegyezte meg az EB, azt maga a kormány emelte meg időközben 4,1-ről 4,7 százalékra: s bár az idei büdzsé tartalmaz újonnan bevezetett kiadáskorlátozási szabályokat, de azok elégtelennek bizonyulhatnak, és pénzügyi kockázatot is jelenthetnek a bevételi oldalon. A kabinet eközben azt is hangoztatja, hogy javítja a lakosság életszínvonalát. Ez nehezen képzelhető el, tudniillik a reálbérek csak minimálisan emelkednek 2005-ben – amúgy tavaly, évtizedek óta példátlan módon, még csökkentek is a keresetek. Az emberek életkörülményeinek látványos javulását nem erősíti az sem, hogy drasztikusan csökken a háztartások fogyasztása. Mellesleg a gazdasági dinamikát rontja, hogy a múlt év végén megtorpant az Európai Unió fejlődése. Noha a világgazdasági konjunktúra az év egészére vetítve nem tekinthető rossznak, a problémát az jelenti, hogy a magyarországi export számára meghatározó Nyugat-Európa fő állama, Németország gazdasága ismét pang.
Ám vegyük részletesen, hogy mit prognosztizálnak a kutatók! Az Ecostat gazdaságkutató intézet a közzétett „állami” drágulástól magasabb inflációval és államháztartási hiánnyal számol – derül ki a 2005-re vonatkozó prognózisokat ismertető anyagból. Az Ecostat szerint az idén, éves szinten a kormányzati becslést 0,3 százalékponttal meghaladó, 4,8 százalékos fogyasztói áremelkedés várható. A folyó fizetési mérleg egyenlege abszolút értékben azonosan alakul a tavalyival. Az intézetnél mindkét esztendőre 6,9 milliárd eurós hiánynyal számolnak. Az államháztartás egyenlege az Ecostat szerint nem javul olyan mértékben (0,6 százalékponttal), mint azt a kormányzat várja: a tavalyi 5,2 százalékos hiány után 2005-re ötszázalékos deficitre számítanak a statisztikusok. A Pénzügykutató Rt. az idénre a bruttó hazai termék (GDP) 3,7 százalékos bővülésére és a fogyasztói árak ötszázalékos átlagos éves növekedésére számít. A kutatóintézet prognózisa szerint ebben az évben a háztartások fogyasztása 3,6–4,1 százalékkal, a reálkeresetek 3–3,5 százalékkal növekednek. Az előrejelzés 8,1 százalékos GDP-arányos folyó fizetésimérleg-hiánnyal és 5,1 százalékos deficittel számol. A jegybanki irányadó kamat az év végén nyolc százalék lehet, az export 9,5–10 százalékkal, az import pedig 8,5–9,5 százalékkal bővülhet. Az idén a Kopint-Datorg 3,9 százalékos GDP-bővüléssel számol, inflációs prognózisa 4,4 százalék. Az államháztartás GDP-arányos hiánya pedig 4,8 százalékos lehet. Az intézet szerint a reálbérek ebben az évben maximum három százalékkal emelkedhetnek a tavalyi adathoz képest. A GKI Gazdaságkutató 2005-re ötszázalékos inflációt jósol, azzal együtt, hogy a földgáz ára tíz, a villamos energiáé pedig hét százalékkal emelkedhet.
A fentieken túl a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az elmúlt egy év alatt az ország adóssága 1200 milliárd forinttal nőtt. Egyébként a kormányváltás óta 3500 milliárd forinttal emelkedett az államadósság, amely rendkívül kedvezőtlen folyamatot jelez. Az adósságnövekedés következményeként magasabb lehet az országkockázat, drágábban jutunk külföldi hitelhez, elpártol tőlünk a működő tőke, megcsappan a beruházási kedv, amely kevesebb munkahelyet is jelent. Az idei évi költségvetés hatásairól még annyit, hogy számítások szerint az autópálya-építésnél használt Public Privat Partnership (PPP) program tovább növeli az ország adósságát, s ennek nyomán 2007-re a fizetendő rendelkezésre állási költség elérheti a 200 milliárd forintot.
A folyamatos nyugati elmarasztalásokból, a gazdaságkutatók előrejelzéseiből, és ami a legfontosabb: a küszöbön álló uniós szankcióból tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy a 2005-ös, a parlamenti választásokat közvetlenül megelőző év sem lesz kiegyensúlyozott periódusa a magyar gazdaságnak. De ami ennél is kedvezőtlenebb hír: ilyen koncepciótlan gazdaságpolitika, ad hoc módon tervezett költségvetés mellett végleg elfogyhat a külföldiek bizalma. Márpedig a félretervezett kiadásokat, a büdzsé tátongó lyukait és az egyre dagadó államadósságot – ha tetszik, ha nem – ők finanszírozzák.