Nem tilos a génkezelt áru importja

Bár a kormány felfüggesztette 17 génmanipulált kukoricafajta forgalmazását Magyarországon, a tiltás nem jelenti azt, hogy takarmányként vagy élelmiszerekbe keverve ne hozhatnák forgalomba a módosított génállományú (GMO) terményeket. Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács vezetője figyelmeztetett: a manipulált vetőmagok beáramlása egyáltalán nem kívánatos, hiszen hazánkban 1,2 millió hektáron termelnek kukoricát, és ennek zömét a szabadpiacon értékesítik, ahol eladhatatlanok a GMO-termékek.

2005. 01. 26. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyar termék január 20-tól nem készülhet a kukoricamoly ellen génkezelt vetőmagfajtákból. Az úgynevezett Mon 810 GM kukoricavonalból származó fajták hazai forgalomba hozatalát a kormány legalábbis egy időre – a magyar tudományos álláspont kidolgozásáig – felfüggesztette. A rendelkezést a kabinet azután hozta meg, hogy a Greenpeace világméretű kampányához kötődően a magyarországi zöldszervezetek számos demonstrációval hívták fel a figyelmet a génkezelt termékek beáramlásának veszélyére. Az Európai Unió ugyanis hat év tilalom után tavaly szeptemberben engedélyt adott a genetikailag módosított magvak termesztésére és eladására az unió területén, szabad utat engedve az egyébként hazánkba is betelepült amerikai Mon Santo nevű biotechnológiai óriáscég 17-féle kukorica-vetőmagjának. Hasonlóan határozott nemrég az Európai Unió egy svájci vetőmagfajtáról is.

Sikeres kampány.A génmódosított kukoricák forgalomba hozatalának felfüggesztése a vetőmag-előállítókra és -forgalmazókra, illetve a termelőkre vonatkozik. A beszállítási tilalom nem érvényes azonban a génkezelt kukoricafajtákból előállított termékekre – például bizonyos takarmányfélékre –, mivel ezt az EU-ban nem lehet korlátozni. Az egyelőre időkorlát nélküli tilalmat megszegőket géntechnológiai bírsággal sújthatják, amelynek mértéke első alkalommal 300 ezer forinttól 10 millió forintig, többszöri elkövetés esetén pedig 1 milliótól 20 millió forintig terjedhet.
A Greenpeace a zöldkampány sikereként könyvelte el a kabinet döntését. Nemes Noémi, a szervezet magyarországi csoportjának munkatársa azonban aggasztónak nevezte, hogy mintegy 9 hónap kellett a kormánynak az importtilalom bevezetésére, addig azonban a génkezelt vetőmagoknak „szabad bejárásuk volt” Magyarországra. Szerinte tehetetlenkedésével a kormány veszélybe sodorta a magyar mezőgazdaság érdekeit. A szabad kiporzású, genetikailag módosított hibridek ugyanis a termelők szerint is óriási veszélyt jelentenek a magyar agráriumra.

Eladhatatlan a GMO. Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács vezetője szerint egyetlen ilyen szaporítóanyaggal bevetett terület 200 méteres távolságon belül megfertőzi az egész környezetét, amely azt jelenti, hogy a térség egy részében sem lehet majd más fajtákat termeszteni. A GMO beáramlása a szakértő szerint egyáltalán nem kívánatos, hiszen Magyarországon 1,2 millió hektáron termelnek kukoricát, és ennek zömét a szabadpiacon értékesítik, ahol eladhatatlanok a génmódosított termékek. Magyarország Franciaország mögött Európa második legnagyobb vetőmag-forgalmazója, 60-70 ezer tonnát exportál évente ebből a termékből, de a GMO-fajták beengedésével szinte lebénulna a termelés – állítja Hullán Tibor. A vezető elmondta: nem kísérleti jelleggel Európában csak Spanyolországban folyik nagyüzemi génkezelt kukoricatermesztés, az értékesítési gondok ellenére a spanyolok már nem nagyon tudnak visszaállni a hagyományos vetőmagokra. Magyarországon ez a probléma hatványozottan jelentkezhet, hiszen hazánk területének nagy része síkság, így nincs természetes akadálya az idegen fajták megtermékenyülésének – tette hozzá a terméktanács vezetője.
– Magyarország egyelőre csak a gazdasági érdekeket veszi figyelembe, hiszen a GMO-termékekből az EU-ban nem tudunk eladni semmit. A génmanipulált termékekből külföldön gyártott élelmiszereket és takarmányokat azonban nem tiltják ki az országból, pedig azok károsak lehetnek a fogyasztókra – mutatott rá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője. Sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal álláspontja szerint nem jelentenek veszélyt az egészségre ezek a termékek.
A zöldek szakértői azt hangoztatják: a termesztett növényekbe és haszonállatokba más fajokból – nem ritkán vírusokból vagy baktériumokból – származó örökítőanyag kerül be annak érdekében, hogy az átalakított élőlények új tulajdonságokkal rendelkezzenek. Hosszú távú kísérletek híján nem tudható, hogy ezek az idegen gének hogyan viselkednek a fogyasztók szervezetében, hogy nincsenek-e káros mellékhatásaik. A módosított repce, szója, kukorica 98 százalékát az Egyesült Államok, Argentína és Kanada termeszti, de a fejlett piacokon nagy a fogyasztók ellenállása, ezért a termények 80 százalékát takarmányként hasznosítják. Közvetve, az elfogyasztott állatok húsán keresztül azonban szintén az emberi szervezetbe juthatnak a nemkívánatos anyagok. – A magyarországi tiltás ne csak ideiglenes legyen, és azt terjesszék ki a takarmányokra is – jelentette ki Fidrich Róbert.

Rajtra készen. Takarmányként értékesítené Európában, a későbbiekben esetleg Magyarországon előállított GMO-termékeit a Mon Santo multinacionális vállalat, de a cég ígéretet tett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy a területet szabályozó törvény megszületéséig nem hoznak be hazánkba ilyen vetőmagot – tudtuk meg Czepó Mihálytól, a Mon Santo Kereskedelmi Kft. fejlesztési és engedélyeztetési vezetőjétől. A cégnél úgy érezték, hogy ezért sincs alapja a tiltásnak, ráadásul a most betiltott fajták a hosszú tenyésztési idő miatt nem is alkalmasak magyarországi termesztésre – tette hozzá. Elismerte, hogy az Országos Minősítő Intézet vizsgálatokat folytat egyes génmódosított vetőmagfajták magyarországi előállításáról, de állítása szerint ezeket csak korlátozásokkal termesztenék.
– A Mon Santo génmódosított kukoricájából előállított élelmiszer-ipari termékek és takarmányok forgalmazását, illetve magának a fajtának az átszállítását az országon valóban nem tiltotta be a minisztérium, de ezt sehol sem tehetik meg az Európai Unióban – ismerte el lapunknak Hinora Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazdasági és szakigazgatási főosztályvezetője. Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság jogosult arra is, hogy megvizsgálja a magyar tiltó védzáradékot, és ha elutasítja azt, Magyarországnak fel kell oldania az importtilalmat. Szerinte a végső megoldást környezetvédelmi szempontból a hatásvizsgálatok lefolytatása mellett a koegzisztencia-törvény megalkotása hozhatja meg, amelyben már az EU-ajánlásoknak megfelelően szabályozzák a három termesztési módot (ökológiai, hagyományos és GMO).

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.